Új módszert fedeztek fel a kötőszöveti meszesedés megakadályozására a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatói, ennek nyomán egyszerű és alacsony költségű terápiával lehet megelőzni a problémát, kezelhetők lesznek azok is, akik másképp 40-50 éves korukban elveszítenék a látásukat - írta közleményében az akadémia.
Évtizedek óta igaznak hitt állítást cáfolt meg az MTA Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézetének (TTK EI) Váradi András vezette kutatócsoportja.
A gerincesekben az evolúció kialakította azt a szabályozó mechanizmust, amely a szervezetben csak a szükséges helyeken, időben és pontos enged képződni egy kalciumból és foszfátból álló bonyolult szerkezetű kristályos anyagot. Ezt hétköznapi nyelven csont- és fogképződésnek nevezünk.
Számos olyan betegség ismeretes azonban, amelyet a kötőszövetek meszesedése jellemez: a bőrt, a vesét, sőt a szemet is érintheti. Legsúlyosabb következményként az artériák simaizomrostjaiban keletkezik meszesedés, ezért az érfal elveszíti rugalmasságát és nagyon súlyos keringési betegségek alakulnak ki.
A kóros jelenséget genetikai és környezeti okok válthatják ki, de az öregedés természetes következményei is szerepet játszhatnak a folyamatban.
A puhaszöveti meszesedés egyik fontos gátlója, vagyis inhibitora az anyagcsere során keletkező természetes anyag, a pirofoszfát, amely a keringésben körülbelül 1-2 mikromólos koncentrációban van jelen.
Két olyan öröklődő betegség ismert, amely a pirofoszfát termelődésnek zavarával függ össze. A kevésbé súlyos kór a pseudoxanthoma elasticum (PXE), a betegek várható élettartama nem csökken, életminőségük azonban idővel jelentősen romlik, mert a szemben kialakult meszesedés miatt 40-50 éves koruk körül elveszítik látásukat.
A másik betegség, a csecsemőkori általános artériameszesedés (generalized arterial calcification in infancy, GACI) sokkal súlyosabb: az érrendszeri tünetek miatt az újszülöttek egy része nem éri meg a harmadik hónapot.
2015-ben vált ismertté, hogy mindkét betegségnél kevés a vérben a pirofoszfát. Az volt az elfogadott nézet, hogy a szájon át beadott pirofoszfát az emésztőrendszerben lebomlik, nem jut el a véráramba, ezért a legegyszerűbb terápia nem jöhetett szóba.
Az MTA TTK EI kutatói ezt a nézetet cáfolták meg. Kimutatták, hogy a pirofoszfát egérben és az emberi szervezetben egyaránt felszívódik, így sikeresen akadályozták meg a PXE és a GACI betegségekre jellemző meszesedést azzal, hogy a beteg egerek ivóvízéhez pirofoszfátot adagoltak.
Ezután a másik, súlyosabb betegség, a csecsemőkori általános artériameszesedést modellező egerek ivóvizébe is pirofoszfátoldatot adagoltak, ami szintén megakadályozta a tünetek kialakulását. Azt is kimutatták, hogy a szer megjelenik az állatok keringésében, tehát legalább egy része felszívódik, mielőtt lebomlana.
Megfelelő engedély birtokában önkénteseken - saját magukon és kollégáikon - is kipróbálták, hogy a szájon át bejuttatott pirofoszfát észlelhető-e a véráramban. Úgy találták, hogy emberben is felszívódik a vegyület és könnyen elérhető az a dózis, amelyik a betegekben már helyreállítaná a normális pirofoszfátszintet a vérplazmában - áll az MTA közleményében.
Felfedezésük egy új, nagyon egyszerű és alacsony költségű terápia előtt nyitja meg az utat. Közleményüket a European Molecular Biology Organization tudományos szervezet EMBO Molecular Medicine című folyóirata tette közzé.