A cél: Európa függetlenítése a külső energiaforrásoktól

Vélemény - 2010-05-08

A 2011 első félében esedékes magyar elnökség előtt álló feladatokra, egyben Magyarország lehetőségeire hívta fel a figyelmet Herczog Edit a Demokratikus Átalakulásért Intézet budapesti energiabiztonsági konferenciáján. A képviselő szerint stratégiai kérdés, hogy erősödjön a magyar részvétel a nagy tudományos-energetikai berendezésekhez kapcsolódó beruházásokban.

Herczog Edit úgy véli, jelenleg az energia- és klímacsomag bevezetése, a különféle nemzetközi klímavédelmi megállapodások megkötése, a nukleáris hulladékkezelés kérdéseinek megoldása, az energiahatékonyság növelése, illetve az új, innovatív technológiákra épülő energia-infrastruktúrák fejlesztésének felgyorsítása állnak az EU érdeklődésének középpontjában. Ugyanilyen fontos, hogy az energiaellátás biztonsága szempontjából kulcsfontosságú beruházások - mint a Nabucco, a déli gázfolyosó, a cseppfolyós gázok behozatala és a balti területek bekapcsolása Európa ellátásába - mielőbb körvonalazódjanak.

 

 

 

Mivel a transzatlanti kapcsolatok erősítése mindkét fél számára stratégiai fontosságú, a következő EU-elnökségek - így a 2011-es magyar prezidencia - feladata lesz a 2009 novemberében indult Európai-Amerikai Energiatanács munkájának felpörgetése is - véli a szakpolitikus.

 

 

 

Magyarország 2020-as energiafüggetlensége talán elhamarkodott kívánság, mindenképpen figyelembe kell azonban venni, hogy hosszú távú cél Európa teljes függetlenítése a külső energiaforrásoktól. Ezen a területen - belföldi források hiányában - csakis az új energiatermelő technológiák fejlesztésének dinamizálásával érhetünk el sikereket. A magyar elnökség egyik stratégiai feladata lesz, hogy növekedjék a magyar tudományos és financiális részvétel ezekben a nagy tudományos beruházásokban - utalt Herczog a körvonalazódó neutronkutatóra, a ?szuperlézerre? vagy az európai fúziós erőműre.

 

 

 

A képviselő felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyar elnökség kezében hatalmas lehetőségek lesznek az európai energiapolitika alakítására, hiszen a következő időszakban kell kidolgozni Európa eddigieknél hatékonyabb védelmét az orosz-ukrán vitához hasonló helyzetekre, tovább kell erősíteni és többirányúvá tenni a külkapcsolatokat, egységesíteni kell Európa hangját energiakérdésekben, és erősíteni, intézményesíteni kell a tagállamok közötti szolidaritást is.