A FISZ egyesület vezetője támogatja a kötelező emelt szintű érettségi bevezetését is, ám úgy gondolja, hogy ha egy hallgató a megszerzett tudásáért a maximált pontszám helyett akármennyi plusz pontot szerezhet, az megfelelő motiváció a teljesítményre. Egy jól működő oktatási rendszer lényege pedig az ösztönzés - nyilatkozta.
Farizeusi ma a magyar felsőoktatás, mert kétszintű érettségi rendszer működik ugyan, valójában minimális az emelt szintű érettségit teljesítők száma. "Az erősebb szakok többségére be lehet kerülni középszintű érettségivel is, amit jó példáz az FISZ országos középiskolai kutatásának eredménye, miszerint a hallgatók 80 százaléka tervezi az érettségi évében, hogy emelt szintű érettségit tesz, ám mindössze tíz százalék teljesíti valóban a nehezebb záróvizsgát" - mondta Csikesz Tamás. Szerinte minimalizmus jellemzi a magyar felsőoktatást, a diákok ugyanis nincsenek motiválva arra, hogy minél több nyelvvizsgát vagy emelt szintű érettségi vizsgát szerezzenek, hiszen legfeljebb 80 ponttal értékelik plusz teljesítményüket. "A diákokat nem teszi érdekeltté a jelenlegi oktatási rendszer abban, hogy minél szélesebb körű tudással kezdjék meg felsőoktatási tanulmányaikat" - mondta Csikesz. Hozzátette: a plusz pontok arányán nem szükséges változtatni, és a 400 pontos rendszer - amelyben 200 pont a hozott pontok értéke, 200 pont a szerzett pontok összege -, is jó, mindössze tehát azt a módosítást igényli a felvételi pontszámítási rendszer, hogy a megszerzett pontok értéke bármilyen magasságot elérhessen kiemelkedő teljesítmény esetén - mondta. A FISZ elnöke szerint egyébként ilyen és ehhez hasonló szemléletváltásra, a taktikai módosítások helyett a stratégiai kérdések újragondolására van szükség a magyar felsőoktatásban.