A formálódó EU2020 stratégia kapcsán nem feledkezhetünk meg a jelenleg is jól működő közösségi politikákról! A Kohéziós politika és a Közös Agrárpolitika, benne a vidékfejlesztés olyan kiforrott eszközök, amelyek bár reformra szorulnak, de jól működnek, ezért megfelelő kereteket nyújthatnak az unió jelenlegi és jövőbeni céljainak megvalósításához - mondta Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője a 2010. március 25-i Európai Tanácsülést előkészítő európai parlamenti vitában.
Az új tagállamok, köztük Magyarország számára sokkoló volt, hogy az unió következő tíz éves stratégiáját felvázoló dokumentum első változatában egyetlen szó sem esett a Közös Agrárpolitikáról és csupán néhány mondat a Kohéziós Politikáról. Jelenleg ez a két fejezet teszi ki az uniós költségvetés több mint háromnegyedét. Hazánk mindkét uniós politikának haszonélvezője, a KAP a magyar vidéket juttatja nélkülözhetetlen forrásokhoz, a Kohéziós Politika keretében folyósított felzárkózási pénzekből pedig az ország infrastruktúráját, oktatását, egészségügyét, illetve a magyar vállalkozásokat fejlesztettük és fejlesztjük - hangsúlyozta a magyar szocialista képviselő.
Tabajdi felszólalásában kiemelten fontosnak nevezte az úgynevezett szűk keresztmetszetek felszámolását. A tagállamok csak abban az esetben versenyeznek egyenlő feltételekkel az uniós belső piacon, ha a közösségi jog végrehajtása, harmonizációja során is együtt haladnak. Magyarország élen jár a közösségi jog végrehajtásában, ugyanakkor az egységes piac torzulását okozza, hogy egyes tagállamok, például Olaszország vagy Görögország európai jogszabályok tömegét késedelmesen ültetik át saját jogrendszerükbe. A belső piaci jogharmonizáció mellett az infrastrukturális és az energiabiztonságot veszélyeztető szabályozási és fizikai akadályokat is le kell bontanunk. Ez Magyarország és a többi új tagállam számára kiemelten fontos - mondta.
A magyar képviselő külön felhívta a figyelmet az EU2020-as stratégiához benyújtott azon magyar javaslatra, amely a szegénység területi koncentráltságát ragadja meg. A javaslat az EU átlagos GDP-jének 75%-át el nem érő régiók célzott támogatását szorgalmazza a jövőben is, összhangban a Kohéziós politika jelenlegi legfőbb célkitűzésével és a szolidaritás uniós alapelvével.
Tabajdi Csaba felszólalásának zárásaként kiemelte, hogy az EU2020 stratégia vitáját nem szabad összekeverni az uniós költségvetés vitájával. A 2013-at követő uniós költségvetésről korrekt módon, külön vitát kell folytatnunk a jövőben, ennek kapcsán Magyarország érdeke, hogy megőrizze vagy növelje a felzárkóztatási támogatások szintjét és a Közös Agrárpolitika keretében nyújtott forrásokat.
Kiadó: Magyar Szocialista Párt Európai Parlamenti Delegációja
OS