A lengyelek zöme az Európai Unió legnagyobb hátrányának azt tartja, hogy a közösségi jogot rákényszerítik a tagállamokra - derül ki egy közvélemény-kutatásból. A Rzeczpospolita című napilap kedden tette közzé az IBRIS közvélemény-kutató intézet január végén készített felmérését, amely a többi között arra próbált fényt deríteni, hogy a lengyelek mit tartanak az uniós tagság legnagyobb hátrányának és előnyének.
A legnagyobb hátránynak a válaszolók többsége azt nevezte, hogy Lengyelországra rákényszerítik az uniós jogot, továbbá Brüsszel nem egyformán kezeli a tagállamokat, például a mezőgazdasági támogatások elosztásában, és olcsó munkaerőt lát a lengyelekben.
A válaszadók nagy része, 41 százaléka, úgy vélekedett: a Lengyelországra vonatkozó uniós döntések egy részét - például a migránsok befogadására, illetve az uniós energia- és klímacsomagra vonatkozókat - elsősorban nemzeti szinten kellene meghozni, és csak ezt követően tárgyalni róla Brüsszelben. A Rzeczpospolita meglepőnek tartja, hogy e csoportban a legtöbben a legfőbb ellenzéki erő, az "eurorajongónak" tartott Polgári Platform (PO) híveinek minősítették magukat.
További 19 százalék - javarészt a kormányzó jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) hívei - azt szeretné, hogy a kifejezetten Lengyelországot érintő ügyekben csak Varsóban döntsenek, Brüsszellel folytatott egyeztetés nélkül.
Az uniós tagság előnyeire vonatkozó válaszokban a megkérdezettek többsége a szabad áru- és munkaerő-áramlást, a külföldi tanulás lehetőségét, valamint az uniós alapokból való részesedést nevezte meg.
Rafal Trzaskowski, aki a PO kormányában volt az uniós ügyekért felelős államtitkár, úgy kommentálta a felmérést: a több mint tízéves uniós tagság után természetes az unió iránti lelkesedés "enyhe apadása", de ehhez szerinte az EU jelenlegi válsága, valamint a migrációs krízis is hozzájárul.
A lapnak nyilatkozó Konrad Szymanski, az EU ügyeiért jelenleg felelős miniszter (PiS) úgy értékelte: a felmérés tanúsága szerint a lengyelek kevésbé bíznak az uniós intézményekben, miután Brüsszel hibát követett el azzal, hogy "túlzásba vitte a kísérleteket, hogy beavatkozzon Lengyelország ügyeibe".
A felmérést azt követően készítették el, hogy az Európai Bizottság (EB) a PiS-kormány egyes intézkedései miatt január közepén előzetes vizsgálatot indított a lengyel jogállamiság ügyében, és a lengyelországi helyzetet ezt követően az Európai Parlamentben is megvitatták. Az EB döntését a válaszadók 47 százaléka helyeselte, ugyanannyian pedig ellenezték.