A magyarországi válság uniós szemmel
Továbbra is adott a bizalom hazánk iránt, rajtunk áll, hogyan sáfárkodunk az EU és az IMF által nyújtott segítséggel.
Az EU gazdasági vezetői a Businesseurope szervezésében "Globális világ, az előttünk álló út" címen nagyszabású konferenciát tartottak Brüsszelben, ahol a pénzügyi válság elemzésekor sajnálatosan Magyarországot, mint nyitott, veszélyeztetett országot többször is említették, felvetvén azt is, hogy most kell szembesülnünk a korábbi évek hibás pénzügyi, gazdasági politikájának következményeivel.
Ennek ellenére, a konferencia előadásain és a folyosói beszélgetéseken is világossá vált, hogy továbbra is fennáll a bizalom Magyarország iránt. Megértik méretünkből és eladósodottságunkból következő nehéz helyzetünket, és bíznak abban, hogy az EU és az IMF által felkínált hitelkeret segítségével ki tudunk lábalni a mostani kritikus helyzetből.
Az EKB hitelkereten túlmenően, az IMF segítségének igénylését is szükséges lépésnek tartják, amihez az Európai Unió és a magyar válság megoldásában leginkább érintett/érdekelt országok is hozzájárulnak.
A konferencián jogos büszkeséggel kiemelték, hogy a mostani pénzügyi világválságban milyen jelentősége van a közös pénznek, az euró meglétének. Ennek stabilitása maximális biztonságot jelent, az euró-zónához tartozó országok és így Európa, sőt a világgazdaság számára is.
Ennek tükrében - megértve ugyan, hogy Magyarország esetében az egyik problémát éppen az jelenti, hogy még nem tagja az euró-zónának - nem várható, hogy a közeljövőben enyhítsenek az euró-zónához való csatlakozás szigorú feltételein.
Szolidaritásból, illetve a dominóhatás elkerülésének érdekében készek a velünk való szoros együttműködésre, kiterjesztve az euró védőernyőjét hazánkra, és a nálunk működő pénzintézetekre is, elősegítve ezzel nemcsak a pénzügyi válság mielőbbi leküzdését, hanem az euróhoz való csatlakozás feltételeinek teljesítését is.
A szakértők hangsúlyozták, hogy a pénzügyi válság leküzdésénél nem szabad csak rövidtávon gondolkozni, ezek az intézkedések nem kockáztathatják a reálgazdaság jövőjét. Európában már a pénzügyi-, illetve bankválság hosszú távú hatásaira koncentrálva, gazdaságélénkítő programokon dolgoznak, amelyek nemcsak a reálgazdaság fellendítését, hanem munkahelyek megtartását, a recesszió és a munkanélküliség elkerülését célozzák. Így például az amerikai mintát követve, konkrét autóipari mentőakciót készítenek elő, és külön felelőst neveztek ki egy új munkahelyteremtő program kidolgozására. Ezt kellene Magyarországnak is szem előtt tartania a mostani lépéseknél. A megszorítás, a pénzügyi válság elkerülése nem mehet a gazdaság kárára, mert ez visszaeséshez, munkanélküliséghez, társadalmi elégedetlenséghez vezet.
A magyarországi lépésekkel kapcsolatban különösen az alapkamat 8,5-ről 11,5 százalékra való emelését fogadták kétkedve, hiszen ez teljesen ellentétes a világszerte tapasztalható tendenciákkal, ahol a gazdaság élénkítése érdekében fokozatosan csökkentették a kamatlábakat. Megértve a magyar helyzet specialitásait, ezen lépés államháztartási és forintvédelmi aspektusait, aláhúzták, hogy ez kétélű fegyver, amely egyrészt talán enyhítheti a forintra és az államháztartásra nehezedő nyomást, de mindenképpen élesen sérti a reálgazdaság érdekeit.
A hitellehetőségek beszűkülése és a hitelek megdrágulása már rövidtávon nehéz helyzetbe hozza a vállalkozásokat, hosszútávon pedig gazdasági visszaesést eredményez. Nem elég előrelátni, hogy ez a recesszió az autó-, az elektromos- és az építőiparban már jövőre százezres elbocsátásokhoz vezethet, hanem testre szabott gazdasági programokat kell kidolgozni a veszélyeztetett ágazatok megsegítésére. Ez volna a helyes, európai szemléletű magyar válasz a mostani kihívásokra.
Fazakas Szabolcs