"Teljesen világosnak kell lennie, hogy nem fogunk semmifajta egyeztetésbe kezdeni a jövőbeli kapcsolatokról, mielőtt rendeznénk a kiválás kérdéseinek mindegyikét" - mondta felszólalásában Juncker az uniós nagykövetek éves brüsszeli értekezletén.
"Nem keverhetjük össze a dolgokat. Először a múlt kérdéseit kell rendezni, a jövővel csak ezután foglalkozhatunk" - hangsúlyozta.
Hozzátette: figyelmesen végigolvasta a londoni kabinet álláspontját ismertető dokumentumokat, de ezek egyikét sem találta "kielégítőnek", így rengeteg kérdés vár még megoldásra.
A rendezvényen az Európai Parlament elnöke is érintette a Brexit témáját. Felszólalásában Antonio Tajani aggodalmát fejezte ki a tárgyalások jelenlegi állása miatt és felhívta a figyelmet az idő rövidségére, kiemelve, hogy végre "valódi előrehaladást" szeretne látni.
Mint mondta, az előrelépéshez Londonnak világossá kell tennie az álláspontját a főbb kérdésekben, ez ugyanis elengedhetetlen a sikeres jövőbeli partnerséghez.
A Brexit-tárgyalások harmadik fordulója hétfőn kezdődött meg Brüsszelben, a szakértők többsége azonban úgy véli, hogy ezúttal sem várható áttörés a legfontosabb kérdések, például a fennmaradó brit pénzügyi kötelezettségek vagy az állampolgári jogok kapcsán.
A brit kilépés után bennmaradó "huszonhetek" vezetői októberben döntenek arról, hogy megfelelő ütemben haladnak-e az egyeztetések ahhoz, hogy megkezdődhessenek a kereskedelmi tárgyalások, de Brüsszelben egyre többen kételkednek benne, hogy már ekkor tovább tudnak lépni.
Jean-Claude Juncker a konferencián a törökországi helyzetről is beszélt, és kijelentette, hogy az ország "hatalmas lépésekkel" távolodik Európától.
A brüsszeli uniós végrehajtó testület vezetője azon gyanújának adott hangot, hogy Recep Tayyip Erdogan török államfő abban reménykedik, hogy Európa fogja megszakítani az uniós csatlakozási tárgyalásokat, és így az EU-t hibáztathatja majd a kudarcért.
Az Európai Uniónak azonban nem szabad belesétálnia a csapdába, a felelősség ugyanis teljes mértékben a török felet terheli - közölte.
Az uniós tagországok kormányainak képviselőit tömörítő tanács tavaly decemberben úgy döntött, hogy az EU a törökországi puccskísérletet követően bevezetett intézkedések miatt nem nyit újabb csatlakozási fejezeteket Ankarával.
Az 1999 óta EU-tagjelöltnek számító Törökországgal 2005-ben kezdődtek meg a tényleges csatlakozási tárgyalások, de a 35 megvitatandó fejezet közül azóta is csak 16-ot sikerült megnyitni, s ezek közül mindössze egyet tudtak lezárni