Gárdamentes övezet

Vélemény - 2007-12-14

Végre valahára megszólalt a mi köztársasági elnökünk. Jó, hogy megszólalt, és jó, hogy jókat mondott.

Persze, mondhatta volna előbb, kis lovag! - idézhetnénk most Cyranó-t szabadon. De ne legyünk telhetetlenek - vannak országok, amelyeknek a köztársasági elnöke még késve sem szólal meg, és olyan államokról is hallhattunk már, ahol egyáltalán nincs is köztársasági elnök.

Ehhez képest mi még viszonylag majdhogynem nagyon jól állunk.

Úgyhogy én most & itt nem fanyalognék a szükségesnél jobban. Persze, azt azért, sokakkal együtt, én is megkérdezem a mi köztársasági elnökünktől: hogy miért csak most? Miért csak a sokadik nyaggatásra? Miért kellett három ombudsmannak is nyílt levélben felszólítani, míg végre ki tudta mondani, hogy a Magyar Gárda tatárszentgyörgyi felvonulása cigányellenes volt.

Nem a kákán csomót keresés mondatja velem, hogy ennek az észrevételéhez nem kell feltétlenül köztársasági elnöknek lenni. És ahhoz sem kell a Sándor Palotában lakni, hogy valaki a Magyar Gárda ideológiáját nácinak gondolja.

A magamfajta, (lásd még Morvai Krisztina Összes Művei Bőrkötésben) magát értelmiséginek gondoló polgár, aki nem ma jött a hathúszassal, és látott már karón varjút, persze azonnal a sorok között kezd kutakodni - hátha talál a mostani megszólalásban valamilyen sanda oldalvágást a másik oldalra. Hogy mondjuk csúnya dolog a cigányellenesség, de a Fletó mondjon le! Meg még: nem szeretjük a nácikat, de miért nem volt a rendőrökön tavaly ősszel azonosító?

Most nem volt semmi ilyen - a mi köztársasági elnökünk sokadik felszólításra megírt levelében minden a helyén volt.

Akkor már csak az a kérdés, hogy miért kellett eddig várni? Amikor a Magyar Gárda az ablaka alatt masírozott, akkor még nem tetszett tudni, hogy mire megy itt ki a játék? Akkor még be tetszett venni a parlagfű irtásáról szóló hazugságot? Hogy e fura maskarába bújtatott vitézek hagyományőrzésre szerveződtek és véradásra? Hogy gátakon pakolják majd a homokzsákot, és vak néniket vezetnek át a másik oldalra?

Jó, tudom, nem csak a sas, de a sólyom sem kapkod legyek után. A mi köztársasági elnökünknek nyilván jó oka van arra, hogy szűken mérje a megszólalásait. Kérdés, amire a választ soha sem tudjuk meg: ha a három ombudsman nem szólítja fel a közjogi méltóságokat, vajon megszólal-e az ügyben a mi köztársasági elnökünk?

És a pártok? A Fidesz „szakpolitikusa”,  rasszistaügyi szakértője, Balogh Zoltán például elítélte a rasszizmust. Sőt, a Fidesz azt is fontosnak tartja leszögezni, hogy ők mindig is elítélték a rasszizmust. Értsd: ők már akkor is, amikor mások még nem. Ha az ember már eléggé középkorú, és a Kádár rendszerben szocializálódott, vagyis megtanult a sorok között olvasni, akkor különösebb előképzettség nélkül észrevehette, hogy a Fidesz nem a Magyar Gárdát ítélte el, hanem a rasszizmust. Ami szép gondolat, meg még egyetemes is valamennyire, de most & itt kérném tisztelettel a Magyar Gárdáról van szó. Arról a félkatonai szerveződésről, aminek egy Vona Gábor nevű fiatalember az alapítója.

Ez a Vona Gábor, amikor éppen nem a Magyar Gárdát alapítja, akkor a Jobbik elnöke. Annak a pártnak, amelyik a Fidesz stratégiai szövetségese, s amelynek embereivel Orbánék pártja helyi szinten nagyon harmonikusan együtt tudott működni.

Összenőtt, ami összetartozik.

Elítéljük a rasszizmust. Úgy általában. Mindig is elítéltük. Nem Csurkát ítéltük el annak idején, csak a rasszistákat. Akiket ugye, most sem kedvelünk, de a Magyar Gárdáról, és szellemi pótpapájáról, a Jobbikról ezúton is mélyen hallgatunk.

Ezzel együtt, van egy érzésem, hogy a Magyar Gárdának annyi. Nem azért, amiért megérdemelné, s amiért meg sem alakulhatott volna – vagyis, mert egy ordas ideológia mentén működő szélsőséges szervezet. Hanem azért, mert az alapító Jobbik-elnök nekitámadt a mi köztársasági elnökünknek. Vona Gábor ugyanis arra kérte a mi köztársasági elnökünket, hogy fogadja őt a hivatalában, hadd magyarázza el neki, miért olyan fontos, hogy a többségi társadalom harcoljon a genetikailag kódolt cigánybűnözés ellen.

A mi köztársasági elnökünk azonban – kis lépés a demokráciának, nagy lépés a köztársasági elnöknek! – közölte, hogy nem fogadja a Jobbik vezetőjét. Aki erre azt találta mondani, hogy a mi köztársasági elnökünk úgy látszik nem a Magyar Köztársaság, hanem az Országos Cigány Önkormányzat elnöke.

Ezt nem kellett volna. Nem azért, mert nem igaz, és sértő a mi köztársasági elnökünkre nézve. Hanem, mert Vona Gábor és a Jobbik, meg a Magyar Gárda - és kicsit talán a Fidesz is – most jól kihúzta a gyufát.

A mi köztársasági elnökünk ugyanis messze nem olyan jámbor és jóságos bácsika, mint amilyennek az általa kedvelt bazsarózsák társaságában látszik. Emberből van ő is gyúrva, még ha másmilyenből is, mint amilyen a mi ideálunk. Érzései vannak, indulatai és ugyanúgy meg tud sértődni, mint egy pék, egy bróker, vagy bárki, aki úgy érzi, hogy igaztalanul bántják.

Vona (Gárdista) Gábor kioktatásának fényében talán ma már egy kissé bánja a mi köztársasági elnökünk, hogy nem írta alá a gyűlölet-beszédről szóló törvényt. És lehet, már arra sem különösebben büszke, hogy amikor az ablaka alatta a Gárdát avatták, elfelejtett kinézni a nyílászárón, hogy elkergesse az avítt eszmékbe bújtatott, leharcolt sereget.

Jól érezte meg a Magyar Demokrata Fórum: most kell felszólítani a magyarországi településeket, hogy nyilvánítsák nemkívánatosnak a Magyar Gárdát. A mi köztársasági mostani, kései - de talán még nem teljesen elkésett - megszólalása nyomán, ha csak jelképesen is, talán több településen ott lesz majd a felírat: Gárdamentes övezet.

 

Föld S. Péter