Horn Gyula temetése - Schulz: a volt kormányfő nélkül elképzelhetetlen lett volna Európa újraegyesítése

Vélemény - 2013-07-08

- Horn Gyula nélkül Európa és Németország újraegyesítése elképzelhetetlen lett volna, lehetővé tette a mesterségesen kettészakított földrész újraegyesítését - jelentette ki az Európai Parlament (EP) szocialista elnöke a volt kormányfő temetésén hétfőn Budapesten.

    Martin Schulz a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben azt mondta, a magyarok Európához tartoznak, és bár "vannak idők, amikor szétválasztatunk", vannak olyan idők is, amikor ezen túl kell lépni.

    Úgy fogalmazott: "Horn Gyula lehetővé tette, hogy a szétválasztást magunk mögött hagyjuk. Most is el kell gondolkodni azon, hogy nincs-e ismét itt az ideje annak, hogy a szétválasztást magunk mögött hagyjuk."

    Martin Schulz azt mondta, hogy a néhai politikus nemcsak a magyar népnek volt "nagy fia", hanem az európai közösségnek is. "Elvezette Magyarországot Európába, és megnyitotta Magyarország kapuit Európa előtt" - közölte. Hozzátette: történelmi személyiség volt, és szerény ember, ezért nemcsak az emberek emlékezetében, hanem a szívükben is él majd.

    Hans-Dietrich Genscher korábbi német külügyminiszter beszédében azt mondta: a magyarokkal együtt a németek is búcsúznak Horn Gyulától, aki "barátnak bizonyult" a szükség órájában. Amikor az egykori NDK-ból tízezrek kerestek menedéket Magyarországon, hogy onnan az NSZK-ba mehessenek, Horn Gyula Kelet-Berlinbe utazva próbálta meggyőzni a hatalom birtokosait a kiutazásuk szükségességéről. Hiábavaló volt azonban a felhívása, hogy "emberségesen oldjanak meg egy politikai problémát" - emlékeztetett.

    Kiemelte: ennek ellenére Horn Gyula "az emberségesség mellett, és így a menekültek kiutazása mellett döntött". Ekkor a németek az egész magyar néptől kaptak támogatást, és ezt soha nem felejtik el - hangoztatta.

    A 86 éves liberális politikus, aki 1974-től-1992-ig töltötte be a külügyminiszteri posztot, közölte: Horn Gyula nagy európai volt, halálával Európa szegényebb lett. Németországban sosem merül feledésbe a neve - közölte. Hans-Dietrich Genscher úgy fogalmazott, ami Magyarországon kezdődött, 1989. november 9-én a berlini fal leomlásával teljesedett ki, "itt Budapesten mérték az első súlyos csapást a falra".