Magyar Bálint PPP-ről, pénzről, gazdálkodásról, Bolognáról

Vélemény - 2009-04-06
Az egyetemek PPP-konstrukcióban épült beruházásainak havi törlesztő részletei a Magyar Nemzet információi szerint havi 100 millió forinttal nőttek, így a felsőoktatási intézményeknek ebben az évben várhatóan másfél milliárd forinttal kell többet fizetniük hitelből emelt épületeikért. Ez a kormány által elrendelt vagyonzárolással együtt ellehetetlenítheti az egyetemeket - írja a Magyar Nemzet.

Magyar Bálint a márciusi Aktív Szemeszternek adott interjújában többek között a PPP-s beruházásokról is beszélt, és akkor azt mondta, az intézményvezetők reakciója érthető, a kieső bevételeiket próbálják valahogy pótolni.

 

Magyar Bálint, volt oktatási miniszter, a PPP-konstrukcióban megvalósuló beruházások meghonosítója a nemrég megjelent Aktív Szemeszter márciusi számában úgy fogalmazott: "Az intézmények sem a felújított kollégiumi helyek miatt - amelyre felvett hitelteher ötven százalékát az állam fizeti -, sem az újonnan épült kollégiumi helyek miatt nem kerülhetnek nehéz helyzetbe". Az SZDSZ-es politikus szerint ugyanis az új helyek eddig is profitot termeltek az intézményeknek, kihasználtságuk mindig szinte maximális volt. Ha azonban egy főiskola vagy egyetem a jelenlegi gazdasági helyzetben nem tudja produkálni a teljes kihasználtságot, az üresen maradt helyeket feltöltheti konferencia-, belföldi, vagy bármilyen hallgatói turizmussal. Példaként említette a Nyíregyházi Főiskolát, amely 1000-1200 fős nyugat-európai konferenciáknak ad otthont, ugyanis a szolgáltatás és ár relációja olyan kedvező, amellyel nyugaton nem tudnak versenybe szállni a konferenciaszállók.

A PPP-konstrukcióban felépült oktatási épültetekkel kapcsolatban elmondta: a húsz év alatt visszafizetendő költségek 30 százaléka az eredeti beruházás értéke, további 30 százalék a kamatterhek összege, és a maradék 40 százalék az üzemeltetési költségek terhei, amelyekkel akkor is számolnia kellene az intézményeknek, ha ezek az oktatási épületek nem PPP-konstrukcióban épültek volna meg. "Ez azt jelenti, hogy az állam és az intézmény megosztott tehervállalásával az egyetemnek, főiskolának mindössze 10 százalékos többletterhet kell vállalniuk" - mondta.

Magyar Bálint szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben teljesen természetes, hogy az oktatási intézmények a miniszterhez fordultak segítségért, hiszen azok más költségvetési nehézségekkel is küzdenek, és az egyetemi vezetőségek ilyenkor keresik a lehetőséget, hogy miként tudnák a költségvetési hiányaikat pótolni - fogalmazta meg az Aktív Szemeszterben.

Az interjúban beszélt még várható intézményi integrációról, az új vagyongazdálkodási törvényről, a bolognai folyamat eddigi eredményeiről.

(www.edupress.hu)