Most gyarmatosítják Magyarországot

Vélemény - 2009-08-20
Szent István örökségének lényege a magyarság, kereszténység, európaiság – mondta augusztus 20-i ünnepi beszédében Semjén Zsolt, a KDNP elnöke a budai Várban. Hozzátette: most gyarmatosítják Magyarországot, sőt szinte az utolsó húzásokat teszik, hogy a magyarok zsellérek legyenek saját országukban.   

Minden ünnepségnél felmerül, hogy mi az értelme? Szerinte két alapvető értelme van: hitet és erőt merítsünk az őseink példájából és levonjuk a tanulságokat. Az államalapító Szent István király az ország megmaradásának szimbóluma, a magyar megmaradás fundamentuma, ez az alap, amire fel lehet építeni azt az épületet, ami valóban a magyar megmaradás katedrálisa. Mint mondta, Magyarország akkor gyarapodott, amikor I. Szent István király példáját követte.

 

Szent István előtt voltak magyar szállásterületek, de nem volt Magyarország. Úgy jött létre, hogy felépíttette a vármegyéket, így képesek voltunk ellenállni a történelem viharainak. Nincs még egy ország ami 1000 éves megyerendszerrel büszkélkedhet – tette hozzá. Ugyanez igaz szerinte egyházi szempontból is, az egyházmegyék a mai napig állnak. A jurták helyett kőtemplomokat épített, a szállásterület helyén rendezett közösségeket hozott létre – összegzett Semjén Zsolt. A párt elnöke kiemelte: István beépítette a fiatal magyar államot Európa és a világ vérkeringésébe, hiszen zarándokházat hozott létre Rómában és Bizáncban, Aachenben és a Szentföldön.

 

Szólt arról is, hogy Szent István példát adhat ahhoz, hogy mindenki a maga helyén, ki az önkormányzatban, ki a parlamentben, ki a munkahelyén, ki a földeken ott építse az országot a saját környezetében, ahova a gondviselés állította.

 

Semjén Zsolt kijelentette: kirajzolódik egy hármas oltár – magyarság, kereszténység, európaiaság. Szuverén Magyarországot hozott létre a magyar megmaradás alapján. Azért vagyunk unió pártiak, mert az unió a megmaradás egy eszköze, az unió nem cél, hanem eszköz. Az egyetlen cél: a magyar megmaradás gondolata, mert ezt a nyelvet, kultúrát csak mi adhatjuk az egyetemes emberiségnek, ezért magyaroknak kötelességünk a saját magyarságunk felmutatása.

 

A pártelnök szerint a magyarok talpa alól kihúzzák a földet, a tulajdont, mindent, nem lehet hagyni, hogy az országot idegenek gyarmatosítsák, és a saját országunkban valamifajta bennszülöttként kelljen itt maradnunk, holott az ország az államalapítás óta, ezer éve Európa szerves része.

 

A pártelnök üzent a hazai radikálisoknak is, mint mondta: a magyar megmaradás szempontjából István sokkal értékesebb volt, mint Koppány. Ha Koppány nyert volna, ugyanúgy eltüntünk volna a történelemből, mint az avarok, és a hunok. Hozzátette: a keresztényellenesség ellentétes a magyar megmaradással.

 

A történelmi megemlékezések szoros összefüggésben vannak a jelennel. Sajnos oda jutottunk, hogy néhány éve december 5-én közjogi értelemben a magyar nemzet egyharmadát kirekesztették a magyar közjogi állampolgárságból. Ez Szent István tekintete előtt egy botrány. A pártelnök szerint azonban az is botrány, hogy egyes vezető politikusok azt mondják, hogy mi Európához csatlakoztunk. Legfeljebb az unióhoz. Hol lennénk 1100 éve, ha nem Európában? És hol lenne Európa, ha mi nem lettünk volna benne? Ezért nekünk nem a cselédlépcsőn kell bekullogni az unióba, hanem a történelmi szerepünkhöz méltó helyet elfoglalni.

 

Molnár Béla, a KDNP fővárosi elnöke a megemlékezésen közölte: kellenek ma ezek a pillanatok, hogy ne csak panaszkodjunk, hanem nézzünk vissza a múltunkba. Ezért írtunk ki gyermekrajzpályázatot, hogy lássuk mit mond Botond neve nekik. A pályázat sikerét mutatja, hogy mintegy 460 pályamunka érkezett be 112 városból, Felvidékről Erdélyből, és Délvidékről is. 

 

Olosz Gergely, Felső-Háromszék képviselője ünnepi beszédében azt mondta: Perkőn, Háromszéken  ma is egybegyűltek a székelyek, Szent Istvánra emlékezve. A Szent István búcsú a legnagyobb ünnepünk, Perkő egyszerre mérföldkő és határkő. A képviselő szerint Szent István ünnepe a hétköznapokon is bennünk él, hogy igazi keresztényként élhessünk. Mint mondta: a búcsún újjászületünk hitben, hogy a szürke hétköznapokban is meg tudjunk küzdeni mindennel. Feltette a kérdést: érezzük-e az együvé tartozás nagyságát és betartjuk-e István intelmeit, van-e köztünk szolidaritás és összefogás?

 

Olosz Gergely szerint töretlen hitre van szükségünk, ami segít az újrakezdésben, újjáépítésben és közösségépítésben. Fogadjuk meg az intelmeit, mert jó utat mutatnak nekünk 1000 év távlátaból is. Békejobbot kell egymásnak nyújtani, mert csak közösen érhetünk el eredményeket. Él a magyar nemzet, a mi feladatunk, hogy továbbéppítsük – zárta gondolatait a képviselő.

 

Az ünnepi rendezvény végén átadták a gyermekrajz pályázat díjazottainak kitüntetéseit. Előtte Jankovics Marcell az ünnep lényegéről azt mondta: csomó az időben, összecsomóz bennünket egymással. Szerinte nincs fontosabb, hogy ez a gyerekekkel is megtörténjék, mert ők akkor soha nem felejtik el.  

Forrás:kdnp.hu