- A kormányzat nem a jövő felé, hanem a 19. század irányába halad gazdaságpolitikájával - mondta vasárnapi sajtótájékoztatóján Katona Tamás, az MSZP Baloldali Tömörülés Platform alelnöke Budapesten.
Az ellenzéki politikus szerint a kormánynak tetszik a Horthy-rendszer politikai struktúrája és a szocializmus gazdaságpolitikája. Álláspontja szerint ezt fejezi a felsőoktatásért felelős államtitkár nyilatkozata is, amely szerint értéktermelés csak a műszaki és természettudományokban van.
Katona Tamás szerint a legnagyobb gondok egyike az elszegényedés, amely már a lakosság 23 százalékát érinti.
A kormány az államadósság csökkentése érdekében mindent bevetett, így 3 millió leendő nyugdíjast megfosztott nyugdíjától, amikor elvett tőlük 3 ezer milliárd forintot, ami a GDP 8 százaléka. A bruttó adósság azonban így is növekedett - tette hozzá.
Katona Tamás hosszan sorolta a gazdasági és foglalkoztatási mutatókat. Mint elmondta: a GDP-adatok alapján a gazdaság három éve stagnál, esély sincs a növekedésre, teljes a bizonytalanság a gazdaságban, olyan alacsony a hitelezési ráta, amely ellehetetleníti az országot.
Hozzátette: katasztrofális az üzleti és gazdasági környezet, emiatt nem hajlandók beruházni a külföldiek. A beruházási ráta 14-15 százalék, pedig legkevesebb 20 százalékra lenne szükség, a fejlődéshez még ennél is több.
Hangoztatta, hogy nincs munka az országban, nagy a munkanélküliség. Tavaly az ifjúsági munkanélküliség több mint 28 százalékos volt, a kormány eközben 40 százalékkal kevesebb gimnazistát szeretne, és csökkenti a felsőoktatási férőhelyek számát is.
Csökken az alkalmazásban állók keresete, miként a háztartások fogyasztása is, ez pedig elszegényedést jelent - tette hozzá. Katona Tamás felrótta, hogy a beígért egymillió új munkahellyel szemben csökken a foglalkoztatottak száma.
A munkanélküliségi ráta nem csökken, csak a közszféra foglalkoztatottsága javít az adatokon. A népesség 23 százaléka nélkülöz, és az EU-n belül Magyarországon a legrövidebb, mindössze 3 hónapnyi a munkanélküli támogatás időtartama.
A gyermekszegénység csaknem 40 százalék volt 2011-ben, a teljes népesség majd 14 százaléka a szegénységi küszöb alatt él – sorolta Katona Tamás.
Amíg nem nő a beruházások aránya, addig nincs esély a foglalkoztatottság növelésére, ezért gyökeres fordulatra van szükség a gazdaságpolitikában - tette hozzá.