Dinamikus publikációs teljesítményről számolt be Török Ádám főtitkár a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatának tavai eredményeit értékelő beszámolójában. Az előterjesztés emlékeztet arra, hogy az elmúlt években szerkezetében megújult kutatóhálózat tavaly már nem változott, a korábban elkezdett programok kiteljesedtek. A 2012-ben létrejött új kutatóközpontokban immár kikristályosodtak azok a tapasztalatok, amelyek a szükséges kiigazításokat, a 2011-2012-ben meghirdetett "finomhangolást" megalapozzák.
Az akadémiai kutatóhálózatban dolgozók tavalyi átlaglétszáma 4090 volt. Ezen belül a kutatók száma meghaladta a 2400 főt, ami csaknem megegyezik az előző évivel. Immár harmadik éve nő a 35 év alattiak, a nők és a PhD-fokozattal rendelkezők száma a kutatóközpontokban és -intézetekben.
Az MTA 10 kutatóközpontjának és 5 kutatóintézetének költségvetési támogatása 2014-ben majdnem elérte a 25 milliárd forintot. A Lendület-kutatócsoportok száma 2014-ben 18-cal gyarapodott; a támogatási időszakot eredményesen záró Lendület-kutatócsoportok pedig intézeti keretek közé integrálódtak be.
A nem akadémiai intézményekben működő kiemelkedő tudományos műhelyek, vagyis a támogatott kutatócsoportok száma jelenleg 89.
A beszámoló szerint az MTA évek óta nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a kutatóhelyeknek juttatott közvetlen költségvetési támogatás mellett kiválósági pályázatokkal készítse fel kutatóhálózatát az új kihívásokra. Mint a dokumentum kiemeli, 2014-re az MTA pályázatainak összessége egységes rendszerré állt össze. Az emberierőforrás-fejlesztést szolgálja a fiatal kutatói álláshely-rendszer, az MTA posztdoktori program, a Bolyai-program, a Lendület program, az MTA támogatott kutatócsoporti program, az MTA vendégkutatói programja, valamint a kutató professor emeritus rendszer.
A tavaly elkezdett akadémiai-egyetemi kiválósági együttműködési programról szólva a beszámoló megállapítja, hogy a humánerőforrás- és az infrastruktúra-fejlesztés szempontjából is nagy jelentőségű, és a jövőben feltétlenül bővítendőnek nevezi a kezdeményezést.
Mint török Ádám rámutatott, az MTA kutatóhálózatában 2014-ben 5977 tudományos publikáció született. Az egy évvel korábbi adatokhoz képest a publikációk száma az élettudományok területén 10 százalékkal, a humán- és társadalomtudományok terén 5 százalékkal nőtt, míg a matematikai és természettudományok területén 7 százalékkal csökkent. Utóbbiról az MTA főtitkára kiemelte, hogy ezek a korábbinál fajsúlyosabb közlemények voltak, vagyis a csökkenés minőségi javulásról tanúskodik.
A rangos folyóiratokban közölt (impaktfaktoros) publikációk száma 2304 volt, a tavalyi közlemények közül 572 az élettudományok, 1634 a matematikai és természettudományok, 98 pedig a humán- és társadalomtudományok területén született meg. Mindhárom tudományterület publikációs teljesítménye dinamikus (átlagosan 23 százalékos, de az élettudományok, valamint a humán- és társadalomtudományok területén 40 százalékos) növekedést mutat.
"2014 derekas év volt, amelyben az új kihívásokra való felkészülés, valamint a meglévő értékekre való gondos odafigyelés részesei voltak Magyarország egyetlen főhivatású kutatási intézményhálózatának a munkatársai" - összegezte az elmúlt év teljesítményét Török Ádám. Beszámolóját 269 igen szavazattal, 89 ellenében fogadta el a közgyűlés.