NEM a tandíj eltörlésére

Miért kell NEM-et mondani a tandíj eltörlésére?

Voltak és vannak vitáink a felsőoktatás jövőjéről, a reform irányáról, eszközeiről és tempójáról. Abban azonban mindenki egyetért: nem csupán pénzügyi, hanem tartalomhoz kötődő átalakítást kell végrehajtani.

A tandíjra szükség van. Ahogy azt Mádl Ferenc még miniszterként, az Országgyűlés 1993. június 7-i ülésén tartott expozéjában mondta: "A tandíj a hallgató hozzájárulása saját képzésének költségeihez. Amellett, hogy ez a felsőoktatás jelentős forrása lehet, egyben meghatározó struktúraalakító és hatékonyságbefolyásoló tényező is lesz. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a felsőoktatásért, mint szolgáltatásért fizető hallgató kereslete befolyásolni képes az intézmények kínálatát, de a minőséget is."

Ha eltöröljük a tandíjat, azzal újra beismerjük: a diákoknak semmi joga beleszólni abba, milyen képzést kapnak. Ezért mondja az SZDSZ azt: NEM-et kell mondani a népszavazáson.

Abban sincs vita köztünk, hogy a felsőoktatás finanszírozása megújításra szorul. Ne az állam, hanem a piac és a hallgatók döntése legyen a mérvadó az intézmények bevételei kapcsán. Ezért fontos, hogy a képzési hozzájárulás 2008-tól a felsőoktatási intézmény el nem vonható bevétele, amelynek kormány által meghatározott mértékét - legalább egyharmadát, legfeljebb ötven százalékát - a kiemelkedő tanulmányi teljesítményű hallgatók támogatására kell fordítani, míg a fennmaradó hányadot az intézmény a fejlesztési céljaira fordíthatja. A rendelet értelmében a bevétel 50 százaléka fordítható a teljesítmény elismerésére.

Ha eltöröljük a tandíjat, azzal elfogadjuk, hogy az állam ízlése döntse el a felsőoktatás jövőjét, ahelyett, hogy a valódi tudást adó, a munkaerő-piaci előnyt garantáló intézmények jutnűnak magasabb bevételhez. Ezért mondja az SZDSZ azt: NEM-et kell mondani a népszavazáson.

Legyünk őszinték! A tandíj bevezetésével arról is véleményt mondtunk, hogy egy versenyképes, hasznos tudást nyújtó intézmény hallgatói egy értékes szolgáltatás kapnak, melynek ára van. Nem csak mi, liberálisok állítjuk ezt, de a Fidesz is azt rögzítette 1994-es választási programjában: „a felsőoktatásban részt vevő hallgató közvetlen és közvetett egyéni haszna nagyobb a képzésből kimaradó és azt csupán adójával támogató polgár közvetett hasznánál”.

Ha eltöröljük a tandíjat, akkor épp azokkal fizettetjük meg a diákok képzésének költségét, akik talán soha nem jutnak diplomához. Ezért mondja az SZDSZ azt: NEM-et kell mondani a népszavazáson.

Végezetül azt se feledjük: ha nem nyitjuk ki a szemünket, ha a politika folytatja hazudozást az ingyenes felsőoktatásról (hasonlóan az ingyenes egészségügyhöz), akkor tovább erősödnek a jelenlegi igazságtalanságok és különbségek. Hazudhatjuk azt, hogy ne legyen tandíj, és máris mindenki azonos eséllyel kerülhet be az egyetemre – de ettől még a szegényebb családok gyerekeinek ugyanúgy nem lesz pénze albérletre, utazásra, tankönyvre, és ugyanúgy nem tudják vállalni majd a felsőoktatással járó, ma is meglévő terheket.

Programunk szerint a felsőoktatásban tanulók az első félévben iskolakezdő alaptámogatásban, a további félévekben pedig szociális támogatásban és tanulmányi ösztöndíjban részesülhetnek. Ha ezenfelül pedig még jól is tanul, úgy tandíjat se kell fizetnie.

Az SZDSZ ezért egyszerűen annyit üzen, hogy mondjuk NEM-et a népszavazáson. Mondjunk nemet a számonkérhetetlenségre, mondjunk nemet az igazságtalanságra, mondjunk nemet a leszakadásra és hasznosíthatatlan képzésekre. Mondjunk nemet a diplomás munkanélküliségre, nemet az elavult intézményekre, nemet az ingyenesség hazugságára és nemet arra a gátlástalan politikára, mely újabb eszközt, a népszavazást állította hatalmi céljai szolgálatába.

Forrás:SZDSZ