NGM: a minimálbérek konzultációjával kapcsolatos uniós irányelvnek a magyar gyakorlat korábban is megfelelt

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért, munkavédelemért és foglalkoztatásfelügyeletért felelős helyettes államtitkára kiemelte, a bérmegállapodás speciális körülmények között történt, át kellett ültetni az minimálbérek konzultációjának menetét is tartalmazó európai uniós irányelvet, ezért a témában a tárgyalások az idén korábban kezdődtek a szokásosnál.

A helyettes államtitkár jelezte, az uniós irányelv átültetésének további feladata a kollektív szerződésekkel való lefedettség növelése, jövőre a szociális partnerekkel közösen készítenek erre cselekvési tervet.

Magyarországon jelenleg a foglalkoztatottak 20 százalékát fedik le a hatályos kollektív szerződések, az uniós irányelv 80 százalékot irányoz elő - mondta Zöld-Nagy Viktória.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a bérmegállapodás szövege a kormány.hu oldalon elérhető.

Zöld-Nagy Viktória kitért arra, hogy a bérmegállapodásban minden oldal tett vállalást. A kormány egyebek közt vállalta, figyelemmel kíséri, hogy a gazdasági körülmények alakulásának ismeretében hogyan lehet a munkát terhelő költségeket csökkenteni.

Hozzátette, a kormány a munkáltatókat az új gazdaságpolitikai akciótervben is támogatja.

Megjegyezte, a 2025-ös gazdasági várakozások sokkal pozitívabbak, mint a 2024. évi helyzet. Ezt alapozza meg az is, hogy több nagyvállalati beruházás eredményeként indul gyártótevékenység.

Ahhoz, hogy a megemelt béreket a munkáltatók ki tudják termelni, erős hatékonysági és termelési növekedésre lesz szükség - mondta az NGM helyettes államtitkára.

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke kiemelte: nehéz gazdasági körülmények között tárgyaltak a bérmegállapodásról. Az elmúlt időszakban számos intézkedés született az EU-ban, amely jelentős terhet jelentett a vállalkozásoknak, szűkítette piacaikat.

A Liga elnöke szerint olyan megállapodást kötöttek, amely egyensúlyt teremt a gazdasági szereplők között, a legkisebb kötelező munkabérek úgy emelkednek, hogy figyelembe vették a vállalkozások teherbíró képességét is.

Elmondta, fontosnak tartották a bérajánlás megfogalmazását is, amely most - a korábbi évektől eltérően - nem kizárólag a bérekre, hanem összességében a keresetekre vonatkozik. Cél, hogy a munkaadók minden esetben törekedjenek a keresetek reálértékének növelésére. Szeretnék elérni, hogy 2025-ben legalább 5 százalékos reálkereset-növekedés legyen egy várható 3,2 százalékos infláció mellett.

Szalay-Bobrovniczky Vince, az NGM civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára kiemelte, hogy a napokban aláírt bérmegállapodás fontos dokumentum, és megköszönte a folyamatban részvevők, köztük az NGTT munkáját is.

A plenáris ülésen Cser Ágnes, az NGTT soros elnöke elismerő oklevelet adott át Báger Gusztávnak, a tanács tudomány képviselői oldala elnökének, aki az NGTT képviseletében mutatta be Fenntartható Növekedési Index az AICESIS társadalmi párbeszédéhez című tanulmányát a hasonló szervezetek nemzetközi konferenciáján, a sanghaji éves közgyűlésen.

Az NGTT soros elnöke beszámolt arról, hogy folyamatban van az olasz partnerszervezettel való együttműködés előkészítése, és dolgoznak a magyar és a kínai társadalmi és gazdasági tanács közötti együttműködés létrehozásán is.