Gálik Zoltán, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa szerint igazi áttörést jelentett Orbán Viktor miniszterelnök és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnökének keddi tárgyalása, végre kimozdult a két politikus a patthelyzetből.
A szakértő az MTI-nek úgy nyilatkozott, a brüsszeli tárgyalás jelentőségét az adja, hogy úgy tűnik, megindult az érdemi politikai párbeszéd Magyarország és a bizottság között, és sikerült előrelépést elérni ahhoz a „konfrontatív hangnemhez” képest, amely mind a magyar kormány, mind pedig az Európai Bizottság nyilatkozatainak hangnemét jellemezte az utóbbi időben.
Erre Magyarországnak és az uniónak is nagy szüksége volt – hangsúlyozta, hozzátéve: nem bizonyult túl hatékonynak a „fenyegetőzés” az uniós szerződés 7. cikkelyével, miközben éppen „a gazdasági és fiskális unió alapjait rakja le Európa”. Mint mondta, a bizottság ugyan az uniós jogszabályok alapján kezdeményezett kötelezettségszegési eljárást három kérdésben (a jegybanki függetlenség ügyében, a bírói tevékenység felső korhatárát illetően, valamint az adatvédelmi hatóság függetlenségével kapcsolatban), de az eddig példa nélküli volt, hogy külön vitanapot tartsanak egy tagállamról az Európai Parlamentben. Felidézte: az EU határozott politikai és jogi fellépéssel reagált a magyarországi történésekre.
Gálik Zoltán szerint nem meglepő, hogy egyes kérdésekben engedett a kormányfő, hiszen ha nem így tenne, tovább folynának a megkezdett eljárások Magyarország ellen, és a hiteltárgyalások sem haladhatnának előre a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val.. Azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor Brüsszelben kijelentette, abban nem tudott engedni, hogy a jegybankelnöknek a magyar alaptörvényre esküt kell tennie, valamint hogy a jegybankelnök fizetésére is vonatkozik a közszférában általános fizetési plafon előírása, a szakértő úgy vélekedett, ezek még nem lezárt kérdések, igen bonyolult folyamatokról van szó, amelyekben később még kompromisszum születhet. Ugyanakkor hozzátette: „nem biztos, hogy ki tudunk jönni ezekből a kérdésekből úgy, ahogyan azt a kormány szeretné”.
A jegybankelnök eskütételét illetően Gálik Zoltán elmondta: látszólag nem túl jelentős kérdésről van szó, azért van súlya mégis, mert a jegybankelnök az Európai Központi Bank kormányzótanácsának is tagja, így gondot okozhat, ha olyan európai ügyben kellene döntést hoznia, amely az esküjével szemben állna.
Most ismét Magyarországon a sor – közölte, kifejtve: konkrét lépéseket kell tenni a kifogásolt kérdésekben, ezt követően pedig a bizottság értékeli a hozott jogszabályi változtatásokat, és eldönti, hogy felfüggeszti vagy továbbviszi-e a megkezdett eljárásokat. Magyarországnak az az érdeke, hogy minél előbb meghozzák a szükséges intézkedéseket – hangoztatta.