Nagy-Britannia súlyos, hosszú válságon van túl, és a válságkezelése eredményesnek tűnik, de kedvezőtlenül befolyásolhatja a jövőjét Skócia esetleges elszakadása és az EU-tagság lehetséges feladása - mondta Vida Krisztina, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatója csütörtöki előadásában.
Az elemző az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének a Nagy-Britannia jövőjéről tartott beszélgetésén kifejtette: a brit gazdaság helyzetét a válság előtt a folyamatos, kiegyensúlyozott növekedés, az alacsony infláció, a magas foglalkoztatottság és a közpénzügyek kedvező alakulása jellemezte. A növekedés hajtóereje a belső fogyasztás volt, ugyanakkor gyengeséget jelentett az alacsony beruházási ráta és a folyamatos külkereskedelmi hiány, továbbá a pénzügyi szektor túl nagy súlya is hatalmas rizikófaktort jelentett a válságban.
Emlékeztetett: a válság a bankszektort, a növekedést, az életszínvonalat és a közpénzügyeket érintette a legsúlyosabban. A kormány a bankok megmentése mellett döntött, a költséges bankkonszolidáció miatt azonban a költségvetési hiány és az államadósság megugrott - magyarázta. Hozzátette: emellett a munkanélküliség is megnőtt a válság miatt.
Vida Krisztina közölte: a válságkezelés fő elemei a bankkonszolidáció, a pénzügyi rendszer átfogó reformja, munkaerőpiaci intézkedések és az államháztartás átalakítása voltak.
Úgy látja, jelenleg a kilábalás és a fellendülés egyértelmű jelei mutatkoznak: a növekedés újra beindul, a munkanélküliség csökken, a fizetési mérleg javul, az infláció stabilizálódik, és az államháztartás helyzete javul.
A kutató a skót függetlenség kérdéséről beszélve felidézte: 1998-ban ismerte el London a külön skót törvényhozást és végrehajtást, és bizonyos hatásköröket átengedett Edinburghnek. 1999 óta működik skót kormány, és a jelenleg is kormányzó Skót Függetlenségi Párt zászlajára tűzte a függetlenséget. A 2014 szeptemberében rendezendő népszavazáson egyetlen kérdést tesznek fel: Skócia önálló legyen-e vagy sem, más alternatívát nem kínálnak fel - közölte.
Vida Krisztina úgy vélte, a függetlenség Skóciának előnyös lenne abból a szempontból, hogy teljes fiskális önállóságot kapna, rendelkezhetne az olajtartalékok felett, több lehet a beruházás a megújuló energiákba, önálló fejlesztéspolitikát folytathatna, és eltávolíthatná az atomfegyvereket a területéről. Hátrányt jelentene viszont, hogy komoly és elhúzódó viták várhatók Londonnal, különösen a tengeri határokról, bizonytalan lenne a valuta kérdése, az olajkészletek már kimerülőben vannak, a nemzetközi kapcsolatok építését a nulláról kellene kezdenie, fontos pozíciókat veszítene el a nemzetközi szervezetekben, továbbá a csatlakozás az EU-hoz és a NATO-hoz nem automatikus, és amíg az megtörténik, a tagsággal járó előnyök átmenetileg elveszítené - sorolta.
Megjegyezte: a briteknek semmiképpen nem lenne előnyös Skócia kiválása, sőt az ország meggyengülne a nemzetközi közösségben, csökkenne a GDP-je és az adóbevétele.
Mint mondta, a közvélemény-kutatások szerint jelenleg a függetlenség ellenzői vezetnek, de nő a támogatók aránya.
Az intézet tudományos főmunkatársa Nagy-Britannia és az EU kapcsolatairól szólva kifejtette: az ország igyekszik kimaradni az integráció mélyítésből, a kereskedelme egyre inkább Európán kívülre irányul, miközben sürgeti az EU reformjait, és felülvizsgálja az unióhoz fűződő kapcsolatait. Ma a britek többsége a kilépés mellett áll, ha nem lesznek reformok az EU-ban - tette hozzá.
Vida Krisztina szerint ha Nagy-Britannia kilépne az unióból, az abból a szempontból előnyös lenne az országnak, hogy nagyobb lenne a külgazdasági, jogalkotási önállósága, önálló bevándorlás-politikát folytathatna, és nem kellene többé befizetnie az uniós költségvetésbe. Ugyanakkor hátrányt jelentene, hogy az ország nemzetközi szerepe csökkenne, vonzereje a befektetők előtt kisebb lenne, nehezebben jutna be az EU piacára, és kimaradna a szabályalkotásból. Hozzáfűzte: az uniónak ugyan előnyös lehet, hogy egy a szorosabb integrációt többnyire fékező tagállamot veszítene el, de az EU is meggyengülne a nemzetközi kapcsolatokban, valamint a költségvetés egyik nettó befizetője hagyná el az integrációt.
A szakértő végül arra is kitért, hogy David Cameron brit miniszterelnök azért ellenezte Jean-Claude Juncker kinevezését az Európai Bizottság elnöki posztjára, mert úgy vélte, ő éppen azt a föderális irányt képviseli, amelyet a brit kormányfő elutasít. Inkább a briteknek szólt, hogy Cameron mindvégig kitartott az álláspontja mellett - vélekedett.