Az elmúlt években kirobbant válságok miatt jelentősen megnőtt a menekültek, menedékkérők száma, ami hátrányosan érinti az erre felkészületlen Európát is - hangzott el az Európai Újságírók Szövetségének magyar tagozatának a menekültekről rendezett pénteki beszélgetésén Budapesten.
Simonné Berta Krisztina, a Belügyminisztérium európai uniós és nemzetközi ügyekért felelős helyettes államtitkára kifejtette: a magyar menekültpolitika megítélése Európában nem rossz. Tipikusan európai politika, amely az elmúlt több mint húsz évben alakult ki az európai követelményeknek megfelelően, márpedig a világon a legátfogóbb szabályozás az európai - mondta.
Európa közvetlen közelében 2011 óta vannak olyan válságok, amelyek erőteljesen befolyásolták a menekültügyi helyzetet. Az elmúlt időszakban volt egy nagyobb hullámuk a koszovói menedékkérőknek, amit az ország és a régió jól kezelt - vélekedett. Hozzátette: azért is nőtt erőteljesen a koszovói menedékkérők száma, akik a magyar-szerb határon át léptek a schengeni területre, mert Magyarország egyfajta csatornát jelent a Nyugat felé ebből az irányból, és ez így van a török-görög határ esetében is.
A helyettes államtitkár szerint különbséget kell tenni a például politikai, faji, vallási okból menedéket kérők és a menedékrendszerrel visszaélő gazdasági menekültek között. Az előbbieknek, a válságövezetekből, például Szíriából érkezőknek minden védelmet meg kell kapniuk, de nyilvánvalóan komolyan érinti Európát, hogy sokan visszaélnek a menedékjogi szabályozással - közölte.
Simonné Berta Krisztina elmondta: aki valóban rászorul a védelemre, annak ezt biztosítani kell, de több uniós tagállammal együtt a magyar kormány úgy véli, hogy ha ilyen sokan visszaélnek a rendszerrel, akkor a rendszerben is vannak hibák.
Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szerint a magyar menekültügyi helyzet, szabályozás alapvetően fejlődött az elmúlt huszonöt évben, de vannak visszalépések is.
Szinte valamennyi menekült jogszerűtlenül érkezik ide, hiszen nem tudja a megfelelő okmányokat beszerezni ott, ahonnan elindul, és sokszor nem is előnyös neki, ha felfedi kilétét - magyarázta. Hozzáfűzte: ugyanakkor nem megoldás mindenkit őrizetbe venni, és ez kivitelezhetetlen is lenne.
Pardavi Márta arról is beszélt, hogy már a menedékkérők mostani nagy hullámát megelőzően sok hiányossága volt a magyar rendszernek, a jelenlegi helyzet erre világosan rámutatott. Az intézményrendszer nagyon leterhelt, túlságosan központosított, megkérdőjelezhető a hatékonysága, nehézkésen reagál - vélekedett.
Simon Ernő, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) magyarországi szóvivője elmondta: 2013-ban világszerte 51,5 millió ember kényszerült otthona elhagyására háború, üldöztetés vagy természeti katasztrófa miatt, és ez a második világháború óta a legrosszabb ilyen adat. Márpedig 2014-ben új válságok robbantak ki, és a régiek sem oldódtak meg, így valószínűleg még magasabbak a tavalyi számok - mutatott rá. Hozzátette: az otthonukat elhagyni készülők 86 százaléka a fejlődő világ országaiban talált menedéket, Európába kevesebb mint 8 százalékuk érkezett.
Arra is kitért, hogy a menedékkérőkkel kapcsolatban közbiztonsági és egészségügyi kockázatok is felmerülnek; utóbbi szempontból szigorúan vizsgálják őket a magyar szakemberek, és a menedékkérők jellemzően nem szerepelnek a bűnügyi statisztikákban.
Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutató Központjának igazgatója hangoztatta: a migráció alapvetően következmény, ezért a helyzet tartós kezeléséhez az okokkal kell foglalkozni, hogy miért hagyják el a hazájukat a menedékkérők. A mostani nagy menekülthullám az arab tavasz után indult meg, elsősorban a szíriai, líbiai és iraki helyzet miatt - emlékeztetett. Hozzáfűzte: az európai menekültügyi rendszer nyilvánvalóan nem volt felkészülve erre a fordulatra.
A szakértő azt is kiemelte, hogy a terrorizmus és a migráció nem feltétlenül függ össze: nem a bevándorlók lesznek terroristák, de a politikusok mindig a nekik megfelelő módon kommunikálják a helyzetet.