- A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke szerint ha az Országgyűlés megváltoztatná a jelenlegi jogszabályokat, és lehetővé tenné az éven belüli önkormányzati hitelfelvételt, akkor a települések jövőre hitelképesek maradhatnak, és törleszteni tudnák a kölcsöneiket. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) pedig azt közölte, arra kérik a kormányt, vizsgálja felül az önkormányzatokkal kapcsolatos döntéseit.
Schmidt Jenő, a TÖOSZ - a legnagyobb magyarországi önkormányzati érdekszövetség - elnöke az MTI megkeresésére hétfőn arról beszélt, hogy az önkormányzati hitelezést érintő javaslataikat még augusztus 28-án a Belügyminisztériumban tartott találkozón ismertették a bankszövetséggel.
A TÖOSZ-elnököt azzal kapcsolatban kereste meg az MTI, hogy Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere szombaton a Népszabadságnak azt mondta, a bankok úgy döntöttek, hogy a meglévő hiteleket ugyan nem számolják föl, de újabb pénzeszközöket már nem helyeznek ki a hazai önkormányzatokhoz; ha pedig nem lesz pénz, jövő januárban a hazai önkormányzati rendszer megáll.
A TÖOSZ elnöke szerint az Országgyűlés kezében van a megoldás. Elmondta, a jelenlegi szabályozás a stabilizációs törvényben csak azt teszi lehetővé, hogy az önkormányzatok naptári évre (tehát január 1. és december 31. között) vegyenek fel folyószámlahitelt, illetve törlesszenek, de a települések általában nem tudják az év végéig visszafizetni a hiteleiket.
Közölte, a megoldás szerinte - a rövid távú hiteleknél - az lehet, hogy a parlament megváltoztatja a jelenlegi, naptári évhez kötött finanszírozási korlátozást, és az éven belüli, illetve a következő évre átnyúló hitelfelvételi lehetőséget is biztosítja az önkormányzatoknak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például márciustól márciusig biztosíthatnának működési hitelt a bankok a településeknek - fűzte hozzá.
Schmidt Jenő elmondta, a településeknek eddig azért volt szükségük folyószámlahitelekre, mert azzal előlegezték meg azokat a kiadásokat, amelyekhez csak később kapják meg a forrást, például adók formájában szeptemberben. "A villanyszámlát akkor is kell fizetni, amikor az embernek nincs pénze" - érzékeltette a helyzetet.
Emlékeztetett arra, hogy a hitelek nagy részét azért vették fel az önkormányzatok, mert a szocialista kormányzás alatt az államnak nem volt pénze, ezért a problémát "letolták" egy szinttel lejjebb. Elmondta, mindez az új rendszerben, januártól már nem okoz problémát, mert az önkormányzatok jövőre már nem tervezhetnek a költségvetésükben működési hiányt. Közölte, azt is javasolják, hogy minden évben "kifutó rendszerben" csökkenteni lehessen az önkormányzatok hitelállományát. A TÖOSZ elnöke az önkormányzatok hosszú lejáratú hiteleivel kapcsolatban azt mondta, javasolják, hogy - a más devizanemben fennálló hiteleket - még az idén konvertálják euróba, ezzel csökkenhet a települések kockázati kitettsége. Schmidt Jenő szerint a jövő évi állami költségvetésben 30 milliárd forintos keretre lenne szükségük az átmenetileg bajba került önkormányzatoknak, visszatérítendő támogatásként.
Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke az MTI megkeresésére pedig azt közölte, "újra nyomatékosan" arra kérik a kormányt, hogy vizsgálja felül az önkormányzatokkal kapcsolatos döntéseit, érdemben konzultáljon az önkormányzati szövetségekkel, és módosítsa döntéseit annak érdekében, hogy "a tízmillió magyar állampolgárnak szolgáltató önkormányzatok működőképessége megmaradjon".
Elmondta, a MÖSZ-t nem érte váratlanul a bankok hitelezéssel kapcsolatos döntése, hiszen a mai napig nem ismert, hogy az elfogadott új önkormányzati törvény alapján 2013-tól milyen bevétellel számolhatnak a települések. Hozzátette: ennek hiányában nincsenek meg a hitel visszafizetésének garanciái.
Közölte, a MÖSZ sajnálattal állapítja meg, hogy az iskolák államosítása és a járási hivatalok kialakítása után még mindig nem ismert, mennyi pénz marad az önkormányzatokhoz telepített kötelező feladatok ellátására. Szerinte így ma teljes a bizonytalanság az önkormányzatok 2013. évi működésével, működőképességével kapcsolatban.
Gémesi György úgy látja, hogy a korábban beígért "feladatfinanszírozásból" a kormány kihátrált, és hogy az átalakítással kapcsolatos folyamatos "kapkodás" miatt egyre nehezebb az állampolgárok által megszokott magas színvonalú szolgáltatások biztosítása.