A Magyar Könyvvizsgálói Kamara (MKK) szerint ellentétes az Alaptörvénnyel az a nemrég elfogadott jogszabály, amely lehetővé teszi, hogy a meghatározott pénzügyi szervezeteket auditáló könyvvizsgálók vagyonát is zár alá vegyék, ha az adott cégnél 50 millió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozó bűncselekmény gyanúja merül fel - közölte az MKK hétfőn.
A kamara az alapvető jogok biztosához fordult, hogy vizsgálja felül a pénzügyi szolgáltatók felügyeletének szigorítását, ugyanis az Országgyűlés által nemrég bevezetett intézkedés lehetővé teszi meghatározott pénzügyi szervezetek könyvvizsgálóival szemben a vagyonelkobzást. Ez az intézkedés az MKK szerint indokolatlanul korlátozza a tulajdonhoz való alapjogot - derül ki a közleményből.
A törvény azon részét is kiemelték, amely lehetővé teszi, hogy olyan vagyont is zár alá vegyenek, amely biztosan nem a bűncselekményből származik. A kamara szerint jól mutatja az alapjog korlátozásnak aránytalanságát, hogy a törvény szerint a zár alá vétel önmagában az érintett pénzügyi szervezettel fennálló szerződéses kapcsolat alapján akkor is megtörténhet, ha a könyvvizsgáló még részesként sem működött közre a bűncselekmény elkövetésében, valamint a jogszabályok és szakmai standardok betartásával, kitűnően végezte munkáját. Ezekre az indokokra hivatkozva a kamara közleményében kifejtette: arra kérik az alapvető jogok biztosát, kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a rendelkezés Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát.
Idén márciusban a Questor, a Buda-Cash és a DRB Bankcsoport brókerbotrányaira hivatkozva hívta fel a figyelmet Rogán Antal, a gazdasági bizottság fideszes elnöke, a Fidesz frakcióvezetője a hatékonyabban és átláthatóbban működő hazai befektetési vállalati piac kialakítására, és ezáltal a pénzügyi intézmények ellenőrzésének szigorítására. Az Országgyűlés március 31-én fogadta el a brókercégek ellenőrzésének szigorítását tartalmazó törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi, hogy a brókerbotrányban érintett vállalatok cégcsoportjai, a vállalatok vezetői, felügyelőbizottsági tagjai, és egyes könyvvizsgálói vagyonukkal is felelősséget vállaljanak az okozott károkért.
A Magyar Könyvvizsgáló Kamara már április elején tartott sajtótájékoztatójában kifejezte aggályait a döntéssel kapcsolatban, majd a szervezet május 21-én a könyvvizsgálók helyzetének rendezése érdekében levélben fordult az Országgyűlés elnökéhez, a gazdasági, a költségvetési és az alkotmányügyi bizottság elnökeihez, valamint több országgyűlési képviselőhöz.