Az Európai Unió egyik tudományos nagyberuházásaként megvalósuló lézeres kutatóközpont, az Extreme Light Infrastructure (ELI) megadhatja azt a kezdő lökést, amellyel Szeged gazdasági fejlődése új pályára állhat – jelentette ki Szabó Gábor akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem rektora a Tisza-parti városban.
A professzor a szegedi közgyűlés ülésén elmondta, a lézertechnológiára épülő nemzetközi fotonika – amely magában foglalja a fogyasztói elektronikát és a síkképernyős megjelenítést – piaci forgalma 2008-ban globálisan 270 milliárd eurós volt, növekedése éves szinten mintegy 7,6 százalék.
Európa általános versenyhelyzete ezen a részterületen kedvező, a világon Japán után a második. A fotonika dinamikus, nagy kutatás-fejlesztés intenzitású piac, kedvelt célpontja a kockázati tőkének, mert az innovatív kisvállalkozások nagy szerephez jutnak. A nagyintenzitású lézertechnológiához kapcsolódó piacon pedig európai dominancia van - tette hozzá.
Az ELI összességében 800 millió eurós – Szeged mellett Prágában és Bukarestben megvalósuló - beruházása jelentősen javítja Európa versenyképességét – tudatta az egyetemi tanár.
Hozzátette: Magyarországon jelen vannak a terület meghatározó multinacionális cégei, a GE, a Siemens, a Samsung és néhány tucat kis- és közepes vállalkozás, amelyek tevékenysége az ELI kulcstechnológiájához kapcsolódik. A magyar lézeres kutatói közönség pedig az utóbbi három évtizedben úttörő szerepet játszott az ELI-t megalapozó kutatásokban.
A tervek szerint az ELI 10 hektáros területe körül kialakítanának egy az élenjáró vállalatokat vonzó tudományos parkot. A számítások szerint a kutatóközpont, a 60 hektáros tudományos park létrehozása és működtetése tíz év alatt 730 millió euró többletberuházást generál a régióban – közölte a professzor.
Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, a szegedi beruházás az Új Széchenyi terv egyik zászlóshajója, teljes költsége mintegy 245 millió euró. A háromszintes több ezer négyzetméteres központ megépítése is rendkívül korszerű technológiai megoldásokat igényel – tette hozzá.
A szakember hangsúlyozta, a kormány 3 milliárd forinttal támogatja a tervezési munkákat, így pénzügyi korlátja nem lesz a beruházás előkészítésének. A kivitelezési munkák 2012 végén, 2013 elején kezdődhetnek el, és várhatóan 2015 végére fejeződhetnek be – ismertette az igazgató.
xxx
Az Európai Neutronkutató Központ (European Spallation Source, rövidítve ESS) egy kutatási célú nagyenergiájú részecskegyorsító, ami nagysebességű protonokat ütköztet nehéz atomokkal. A becsapódás széttöri az atommagot és sok már részecske társaságában neutronokat lök ki belőle (ez a spallációs eljárás). A neutronsugárzás egy nagyon hatásos eszköz az anyagok természetének alapvető tanulmányozására, akár gépalkatrészekről, akár élő szövetekről legyen szó. Az ESS meglévő létesítményei (SNS, J-PARK) a rövid impulzusú protongyorsítót alkalmaznak, ugyanakkor a jövőben megvalósuló ESS létesítmények esetén a tervezés az úgynevezett hosszú impulzusú forrás koncepcióból indul ki, amelyet Mezei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa dolgozott ki. Ez a megközelítés nagyobb teljesítményt képes elérni a meglévő, Amerikában és Japánban épített központokban használt, rövidhullámú technológiáknál hatékonyabb költségszint mellett.
Az ESS számára Debrecen városa helyet kívánt adni.2011. február 3-án egy szerződéskötés volt Párizsban, ahol 15 európai ország, köztük Magyarország is támogatja az ESS svédországi elhelyezését.