Az ázsiai és csendes-óceáni térség vállalatvezetőinek túlnyomó többsége optimista cégének jövőbeli teljesítményét illetően - derül ki a PricewaterhouseCoopers a csütörtökön kezdődő APEC-csúcsot (Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés) megelőzően publikált tanulmányából.
A globális szolgáltató július és szeptember között 26 ország - köztük a 21 APEC-ország - 320 cégének vezérigazgatóját kérdezte meg a vállalatok középtávú kilátásairól. A felmérésből kiderül: a következő 3-5 évre vonatkozóan a cégvezetők 57 százaléka "nagyon magabiztos", további 39 százaléka pedig "valamennyire magabiztos" a vállalati bevételek növekedését illetően.
A válaszadók 44 százaléka úgy gondolja, a sikert az ázsiai, elsősorban pedig a kínai piacok teljesítménye, erősödő vásárlóereje biztosítja majd, amely strukturális változás jelez az elmúlt évtized alacsony munkaerő-költségű kivitelre termelése után. A következő 3-5 évben legnagyobb beruházásait a cégek fele ennek megfelelően Kínában tervezi, ezzel szemben az Egyesült Államokban csupán 10 százalékuk fontolgat bővítést.
A térségbeli gazdasági kapcsolatok erősítésére a vállalatvezetők kétharmada egy régiós szabadkereskedelmi egyezmény lefektetését sürgeti, mondván, a régión belüli kereskedelmi egyezmények már most a bővítési lehetőségek egyik első számú bázisát jelentik, s kulcsfontosságú szerepet játszanak a vállalati teljesítmény növelésében. A vállalatvezetők 64 százaléka ezeket a megállapodásokat a multilaterális egyezményeknél is előbbre helyezi.
Egy átfogó régiós kereskedelmi szabályozás enyhíthetne az elmúlt időszakban fokozódó protekcionizmuson is, amely jelenleg a cégek 30 százalékának okoz problémát. A legsúlyosabb középtávú gondok közt ezen túl a következetlen szabályokat, a korrupciót és a megfelelően képzett munkaerő hiányát említik a cégvezetők. Utóbbi azért is központi kérdés, mert a csendes-óceáni térség vállalatainak - Japán kivételével - 50 százaléka évi 5 százalékot meghaladó értékben kívánja a következő 3-5 év során munkaerő-állományát növelni, 21 százalékuk éves szinten 8 százalék feletti bővítést tervez.
A munkaerő-hiányt új stratégiák kialakításával látják megoldhatónak a cégvezetők, több mint 90 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy változtatni kíván a mostani képzési és toborzási gyakorlaton. Hasonlóan magas azon vállalatok aránya, amelyek az innovációt illetően terveznek újítást, és a leggyakrabban említett reformok közt a zöld technológiák mostaninál nagyobb arányú felhasználása is szerepel.