A Péti Nitrogénművek ma 2-3 milliárd forint bankhitellel és egy 50 millió eurós - Londonban kibocsátott - kötvény-összeggel tartozik, de akár mindkettőt azonnal vissza tudná fizetni, éves árbevétele ugyanis nettó 80 millió euró - mondta Bige László, a cég tulajdonosa az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának az elmúlt nyolc év kormányzati visszaéléseit vizsgáló albizottságának ülésén kedden Budapesten.
Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos közölte: soha nem állította, hogy a Péti Nitrogénművek tulajdonosa jogot sértett a cég által állami kezességgel felvett MFB-hitel kapcsán. Hangsúlyozta, ő az akkori kormány felelősségét vizsgálja, és sajnálja, hogy nem jelent meg a bizottság előtt Bajnai Gordon akkori gazdasági miniszter, Erős János az MFB vezérigazgatója, és Zdeborszky György, a bank akkori igazgatósági elnöke.
Az albizottság korábbi ülésén, ahol Veres János volt pénzügyminiszter és Gráf József volt földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert hallgatták meg, már kialakult egy kép a történtekről. A Péti Nitrogénművek 2008 ősze óta állt, a 2009 tavaszi munkákhoz nem volt műtrágya, és importból sem lehetett beszerezni. A céget egy bank sem finanszírozta, így egyedül az MFB jöhetett szóba. A kormány határozatot is hozott, hogy 52 millió euró beruházási és 10 milliárd forint forgóeszköz hitelre garanciát vállal az MFB-nél, cserébe a cég zálogba adott részvényeiért. Amikor 2009. januárban a cég megkapta a hitelt, rá két napra egy újabb kormányhatározat a fedezetet kivette az állami kezesség mögül.
Bige László a keddi meghallgatáson felidézte, hogy a Péti Nitrogénművek 2005-ben megkezdte az elavult orosz technológia lecserélését a világ legmodernebb műtrágya előállító technológiájára. Ehhez a 100 millió eurós beruházáshoz vett fel 80 millió euró hitelt az MFB-től, de a beruházás többe került a tervezettnél, így mire 2008. őszére elkészült, elfogyott a társaság pénze. Az OTP nem újította meg a 15 milliárd forintnyi forgóeszköz hitelt, ugyanakkor az energiaszállítók követelték a tartozások megfizetését.
Ebben a kényszerhelyzetben, amikor leállt a gyár, és havi 1,5 milliárd forint volt a vesztesége, a mezőgazdasági miniszterhez fordult. Így született döntés az újabb MFB hitelről. Miután forgóeszköz hitelt - az akkori uniós szabályok szerint - csak beruházáshoz lehetett adni, az MFB újra folyósította a beruházási hitelből még fennálló 52 millió eurós tartozást, majd emellé tette a 10 milliárd forintos forgóeszköz hitelt.
Bige László arról számolt be, hogy 300 millió forintjába került az újrafolyósított hitel állami kezességvállalása, amely ellen tiltakozott is, de ez volt a feltétele annak, hogy pénzhez jusson.
Az EU későbbi vizsgálata tiltott állami támogatásnak minősítette az MFB hitelt amiatt, hogy alacsony volt a kamata, ezért azt már az új kormány - egy újabb határozatban - 6 százalékra emelte. Erre mondta Gőgös Zoltán (MSZP), hogy akkor még az új kormány is rendben valónak találta az állami kezességet.
Arra a kérdésre, hogy véleménye szerint az állam miért állt el az újabb hitel kezességvállalásakor a vagyoni biztosítéktól, Bige László azt válaszolta, hogy a cég teljes vagyonát - közjegyzői okiratban - lekötötte már az MFB az első hitelnyújtáskor.
A 6 százalékos euró hitel kamatot viszont magasnak találta Bige László, ezért visszafizette.
A tulajdonos megjegyezte, hogy ha a 100 millió eurós beruházást egy külföldi cég végezte volna, akkor munkahelyteremtés címén 4,2 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás járt volna neki. Az ő cége viszont soha ilyet nem kapott