Orbán Viktor a vidék megerősödéséről, a termőföld védelméről és a földtörvény módosításának szükségességéről is beszélt a Darányi Ignác Terv, a nemzeti vidékstratégia végrehajtási keretprogramjának hétfői bemutatóján.
Magyarország minden híreszteléssel ellentétben, eredendően mezőgazdasági ország - kezdte beszédét Orbán Viktor, hozzátéve, ezt igazolják földrajzi, mezőgazdasági adottságai, történelme, kultúrája és hagyományai is.
Orbán Viktor emlékeztetett: hazánk akkor volt erős, amikor virágzott a mezőgazdasága, ám - jegyezte meg - a korszerű nemzetgazdaságok több lábon állnak. A mezőgazdaság mellett iparra, kutatásfejlesztésre, szolgáltatásra és erős pénzügyi szektorra is szükség van. Ezek azonban nem a mezőgazdaság ellenében, nem annak tagadásaként jönnek létre. Nem fogadjuk el - hangsúlyozta -, hogy az ipar a korszerű, a mezőgazdaság pedig a múltban ragadt terület.
A magyar ember génjeiben ott van a föld szeretete és tisztelete. Pontosan tudjuk, hogy a föld nem pusztán kenyeret ad, hanem közösséget, kultúrát, történelmet is - hívta fel a figyelmet a miniszterelnök.
„Akinek földje van, mindene van” - idézett fel egy régi mondást a kormányfő, hozzátéve: Európa jövője múlhat azon, hogy ezt a bölcsességet megértik-e. Kifejtette, hogy ma vidéken ennek az ellenkezőjét tapasztalhatjuk, mely válságtünetek az évtizedeket meghatározó vidékellenes politika következményei.
Hangsúlyozta, hogy a nemzeti vidékstratégia egy terv arra, hogy jó gazdaként éljünk azzal, amit a földünk adhat nekünk. A magyar föld pedig mindent megad: a városi életformával összemérhető kényelmet, tisztes megélhetést biztosító munkalehetőséget, biztonságot, egészséges ivóvizet, jó minőségű, magyar élelmiszereket és kikapcsolódást - sorolta Orbán Viktor. Hozzátette: a Darányi Ignác Terv ehhez kínál életszerű és megvalósítható szabályozást.
A vidék nem egyszerűen gazdasági ágazat, nem csupán anyagi hasznot előállító termelőeszközök összessége, hanem egy sajátos világ, egy ősi kultúra is - mondta. A miniszterelnök három szóban foglalta össze a terv lényegét: megőrzés, megújítás, minőség. Megőrizni az időtlen értékeket, természeti adottságainkat, elődeink tapasztalatait. Megújítani a változékony dolgokat: gondolkodásunk, tudásunk, mindennapi életünk megszervezését, a vidékről való gondolkodást, hiszen - fejtette ki - a városok életképtelenné válnak a vidék nélkül. Az a nemzet, mely elszakad a földtől, magától a valóságtól szakad el - hívta fel a figyelmet a kormányfő. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a nemzeti önállóság alapja a 21. században egyre inkább az élelmiszer-önellátás képessége.
Mint mondta, ha újra megteremtjük a minőségi élet lehetőségét a vidék számára, akkor az képes lesz ugrásszerűen növelni a városiak életszínvonalát is, amit a külföldről ideáramló „silány kacatok és élelmiszeripari dömping alacsony szinten tart”. Rá kell eszmélnünk - hangoztatta -, hogy a nemzetek modernkori biztonsága az élelmiszer, az ivóvíz, az energiaellátás, a környezet biztonságától és ezek birtoklóitól függ.
Gyakran lehet hallani, hogy a jövő háborúi a termőföldért, az ivóvízért fognak folyni. "A rossz hírem az, hogy ez a háború már elkezdődött, csak nem fegyverekkel vívják, hanem más eszközökkel - például leminősítésekkel is - ezért nagyon résen kell lennünk, mert a róka sohasem mondja meg egyenesen, hogy a sajtot szeretné kiénekelni a szánkból" - hangsúlyozta.
Kitért arra is: azok a teljesítmények, amelyeket a vidék, annak gazdasága - benne mindenekelőtt a mezőgazdaság - nyújtani képes, sorsdöntőek az egész ország és a magyarság számára. A magyar vidék, mezőgazdaság és a környezet ügye nem csak a falun élők gondja - emelte ki, hozzátéve: meg kell védenünk termőföld- és ivóvízbázisokat. Ezért nem fogadunk be „génpiszkált” anyagokat a földjeinkbe, ezért támogatjuk a gazdák földvásárlását és helyben maradását. A vidék joggal várhatja el az állam védelmét és támogatását, de cserébe minden magyar ember elvárhatja azt, hogy olyan szolgáltatásokat nyújtson, mint a biztonságos élelmiszer és a tiszta környezet - fogalmazott.
Orbán Viktor (fotó: Botár Gergely)
Orbán Viktor elmondta: a 2010-es választások után arra vállalkoztak, hogy kijavítják a múlt hibáit: helyreállítják a munka becsületét és mindenkit aki tud és akar dolgozni hozzásegítenek ahhoz, hogy munkából tudjon megélni. Ennek érdekében - fejtette ki - gyökeres változtatásokat hajtottak végre: az alkotmány, mintegy harminc kétharmados törvény, több mint kétszázötven új törvény. Ezek a törvényekkel lezárták az átmenet húsz zavaros évét, hiszen nem lehet súlyos következmények nélkül, évekig átmeneti állapotok között élni.
Az embereknek, a családoknak biztonságra, stabilitásra, átláthatóságra, kiszámíthatóságra és tartós életkeretekre van szükségük - sorolta a kormányfő. Az új Alkotmánnyal szentesített, Nemzeti Együttműködés Rendszere megadja mindezt a magyarokat - szögezte le. Kifejtette: az alapokat letették, a keretek állnak, most következik a rendszer beüzemelése a mezőgazdaságban is.
Az új rendszer egyik nagy nyertesei lesznek a vidék, a mezőgazdaság, valamint a kis- és középgazdaságok - hívta fel a figyelmet Orbán Viktor. Az értékteremtő munkaerő elé ma még komoly akadályok emelkednek, ezért új lehetőségeket kell nyújtani a vállalkozó kedvű emberek számára. Ugyanakkor - tette hozzá - sürgősen át kell alakítani a földtörvényt és további rendelkezéseket kell hozni a birtok és tulajdonvédelemben. A földvagyon-gazdálkodás és földrendezés érdekében a földügyekkel foglalkozó intézmények működését érintő jogszabályokat át kell tekinteni, ésszerűsíteni kell azokat - fogalmazott.
Orbán Viktor (fotó: Botár Gergely)
Kitért arra is, hogy tovább kell egyszerűsíteni a helyi értékesítési, kistermelői tevékenységet is. Javítani kell a helyi kistermelői élelmiszerelőállítás feldolgozás és értékesítés feltételein, valamint emelni kell a piacok rendjét szabályozó rendeletek minőségét - mondta. Orbán Viktor szerint kiemelten fontos a termelő kiszolgáltatottságának csökkentése és a kereskedelmi partnerek tisztességes piaci viselkedésre kényszerítésre.
A miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy falusi emberek ma már nagyáruházakban vásárolják meg azokat az élelmiszereket, amelyeket egyébként a saját kertjükben is megtermelhetnének. Ez szerinte világosan mutatja, milyen nagy a baj, mint fogalmazott: "hová jutunk, ha már a falusi ember sem eszik rendes ételeket". Leszögezte: "abból nem szabad engednünk, hogy akár városban él, akár falun, a magyar ember asztalán jó minőségű és egészséges, magyar élelmiszer legyen". A biztató eredmények között a miniszterelnök példaként említette, hogy az őstermelők számára mára megnyitották a közvetlen értékesítés lehetőségét.
Ha akaratban nem fogyatkozunk meg, akkor - ha nem is könnyen és nem is egy csapásra - minőségi életet fogunk biztosítani a vidék Magyarországának - zárta szavait a kormányfő.
(kormany.hu)