Hóvári János, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára szerint szerencsésebb lett volna, ha a 2016-2017-es időszakra pályázta volna meg Magyarország az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) nem állandó tagsági helyét. Akkor több idő állt volna rendelkezésre a felkészüléshez, és az ugyancsak arra az időszakra pályázó "Ukrajna valószínűleg könnyebb ellenfél lett volna, mint Szlovénia és Azerbajdzsán" a 2012-2013-as tagságról szóló szavazáson.
Hóvári János az ENSZ napja alkalmából a Külügyminisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézete és a Magyar ENSZ Társaság által szervezett hétfői konferencián a BT nem állandó tagsági pozíciójáról döntő szavazással kapcsolatban azt mondta, "valószínűleg igaza lesz" Erdős André diplomatának, és Azerbajdzsán nyeri el a helyet az ENSZ testületében. Hétfő délután várhatóan még több fordulót tartanak, nem dől el könnyen a küzdelem - tette hozzá.
Magyarország pénteken, a voksolás első fordulójában kiesett, miután a három jelölt közül a legkevesebb szavazatot kapta.
Pakisztánt, Marokkót, Guatemalát és Togót megválasztották pénteken a Biztonsági Tanács új, nem állandó tagjának az ENSZ-közgyűlésben tartott szavazáson. Az ötödik, a kelet-európai régiónak fenntartott helyért Magyarország, Szlovénia és Azerbajdzsán indult. Magyarország 52 szavazatot kapott az első fordulóban, s ezzel kiesett a versengésből, Azerbajdzsán 74, Szlovénia pedig 67 vokssal jutott tovább. Ezután a két talpon maradt rivális között elhúzódó küzdelem kezdődött, amely az ötödik menet után sem dőlt el.
Erdős André nyugalmazott nagykövet, aki az előző, 1992-93-as magyar BT-tagság idején volt Magyarország állandó ENSZ-képviselője, korábban azt mondta az MTI-nek, hogy Azerbajdzsán mögött látszik egy komoly országcsoport, amely meggyőz majd sok más országot is, hogy Bakut támogassák.
Hóvári János a hétfői tanácskozáson emlékeztetett, 2007-ben döntött az akkori kormány arról: 2012-2013-ra megpályázza a nem állandó tagsági posztot a BT-ben, majd a kormányváltás után az új kabinet úgy határozott, folytatják a már megkezdett kampányt, hogy ezáltal építsék Magyarország diplomáciai kapcsolatait.
A szavazás előtt "52 írásbeli kötelezvényt" kaptak a Magyarországra voksolni szándékozó ENSZ-tagállamoktól, emellett pedig több szóbeli ígéretet, közülük sokat a fejlődő országoktól - fejtette ki. Úgy fogalmazott, általában ezeknek az ígéreteknek a 20-30 százalékát kell "levonni", hogy reális képet kapjanak a várható eredményről, de ebben az esetben "valószínűleg többet kellett volna".
Mint a helyettes államtitkár elmondta, Azerbajdzsán a szavazás előtti utolsó két hétben intenzív kampányt folytatott a még ingadozók meggyőzésére. Hóvári János szerint jó lett volna, ha a voksolás nem egy a fejlett és a fejlődő világ közötti "konfrontációvá" alakul, de a pénteki szavazási fordulók azt mutatták, hogy mégis így lett, ami "nem jó a világnak". Véleménye szerint már nagyon nehéz új szavazatokat szereznie a két, még versenyben lévő országnak, mivel már kialakult, hogy mely ENSZ-tagállamok mely jelöltre voksolnak.
A helyettes államtitkár úgy látja, Magyarországnak most le kell vonnia a történtek tanulságait, de az mindenképpen jó eredmény, hogy megbizonyosodhattak arról, a fejlődő világban kedvező kép él az országról.