Ángyán felhívta a figyelmet arra: a törvényjavaslat deklarálja, hogy a nagy érdekcsoportok kikerülnek a szabályozás alól, ugyanakkor még nem ismerik az integrált mezőgazdaság-szervezésről szóló normaszöveget. Később, több felszólalásában a képviselő a helybeliség kérdését vetette fel, szerinte ugyanis lehetőség lesz arra, hogy egy cég áttegye üzemközpontját, az így áttelepült vállalkozások pedig jogosultak lesznek 20 km-es körzetben a földekre. Mint mondta, ez volt az egyik botrányköve az állami földbérleti pályázatoknak is. A kormány azt mondja, hogy a kis-közepes családi gazdaságok irányába akarja átalakítani a birtokstruktúrát, de hogy vihető ez keresztül, ha a 15-20 évre megkötött földbérleti szerződések érinthetetlenek, és ezeket zömében tőkés társaságok, nagy magángazdaságok használják - tette fel a kérdést.
Gőgös Zoltán (MSZP) úgy vélte, a kísérőtörvények - az üzemszabályozási és az integrációs törvény - nélkül értelmezhetetlen és nem igazán tárgyalható a földtörvényről szóló javaslat, amit ezért vissza kellene vonni. A képviselő példa nélkülinek tartotta, hogy a mezőgazdasági bizottság módosítójával új törvényt alkottak.
Varga Géza (Jobbik) szintén méltatlannak tartotta a javaslat előterjesztésének folyamatát, frakciótársa Magyar Zoltán pedig arra kérte a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárát, hogy kapcsolódjon be a vitába. Varga Géza szerint a kormány a javaslattal a nagyobb gazdaságok felé nyitja a terepet.