Az LMP kamatplafont javasol a végtörlesztés helyett és nem érti, hogy a többi ellenzéki párt miért asszisztál a jogsértő folyamathoz.
A PSZÁF minapi bejelentéséből kiderült, hogy az októberi, több mint 29 ezer végtörlesztőből csupán 485 forinthiteles volt, a többiek saját erőből törlesztettek. A kormány döntésével a devizaadósok leginkább fizetőképes három százaléka tudta csak maga mögött hagyni a rekordszintre emelkedő törlesztő részleteket, a többi 950 ezer adósnak eddig nem jutott mentőcsónak. Ha marad ez a tendencia, akkor az év végéig éppen a leghitelképesebb adósok tíz százalékának nullázódik a tartozása, míg a fennmaradó kilencven százaléknak tovább nő a terhe; hiszen a végtörlesztés közvetlenül is gyengíti a forintot a bankok frankvásárlása és a kockázatok növekedése miatt, ez pedig közvetve a forint bedőléséhez is hozzájárul.
A bajban lévő adósok kilencven százaléka fizeti meg annak az árát, hogy az adósok felső tíz százaléka megmenekülhet. Mindeközben zajlanak az árverések; nemrég egy eladósodott tulajdonos inkább felgyújtotta a házát, mint hogy az a bank kezébe kerüljön. Ezzel párhuzamosan az Európai Központi Bank nyilvánosságra hozta, hogy a kormány érdemben nem konzultált a törvényről, tehát megsértette a kötelező konzultáció előírását. A kabinetnek fel kellett volna függesztenie a végtörlesztési törvény tárgyalását, amíg le nem zárul az egyeztetés.
Az LMP felszólítja a kormányt, hogy vonja be a hitelkárosultak képviselőit is a tárgyalásokba, és a referenciakamathoz kötésen túl további javaslatokat is vegyen át az LMP pénzügyi fogyasztóvédelmi csomagjából. A végtörlesztés helyett pedig egészítse ki az új kamatszabályozó törvényt a párt azon javaslatával, amely a lakáshiteleknél is alkalmazza a kamatplafont. Mert ez védi majd az adósok kilencven százalékát a tíz százalékkal szemben.
Ertsey Katalin
országgyűlési képviselő,
a Fogyasztóvédelmi bizottság tagja
Vágó Gábor
országgyűlési képviselő,
a Lakhatási albizottság elnöke
Kiadó: Lehet Más a Politika párt (LMP)
OS