Ombudsman: a jogbiztonság elvét sérti, ha fennmarad a 18 évesek védelembe vétele

A hatályos jogszabályok szerint az 50 óránál igazolatlanul többet mulasztó tanköteles gyermek iskoláztatási támogatásának folyósítását a jegyzőnek fel kell függesztenie és a gyermeket - életkorától függetlenül – védelembe kell vennie. A védelembe vétel célja, hogy a szülőt támogassa nevelési, gondozási feladatai ellátásban, elősegítse a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetését, családban való nevelkedését. A védelembe vételi határozat ennek érdekében a szülőre ró kötelezettségeket, és a gyermek számára állapíthat meg magatartási szabályokat. A védelembe vétellel egyidejűleg családgondozót kell kirendelni, és az intézkedést a tanév végéig akkor is meg kell hosszabbítani, ha a gyermek időközben nagykorú lesz - ismerteti a közlemény.     Az ügyben Szabó Máté a nemzeti erőforrás minisztert szakmai álláspontja kifejtésére kérte és azt a választ kapta, hogy a szaktárca vezetője - az olyan rendkívüli élethelyzetektől eltekintve, mint a fiatalkorú házasságkötése, vagy a saját gyermekről való gondoskodás – a gyermek, fiatal felnőtt érdekében indokoltnak tartja a védelembe vétel kötelező elrendelését és fenntartását.     Az ombudsman a miniszterrel abban egyetértett, hogy ösztönözni kell a hátrányos helyzetű gyermekek tanulását, iskolába járását, az ehhez nyújtott állami segítségről a nagykorúsághoz közel álló, vagy már nagykorú tanulók esetében sem lehet lemondani. Álláspontja szerint azonban a gyermekjóléti alapellátás számára nem lehet előírni olyan konkrét, számon kérhető feladatokat, határidőket, amelyekkel a 18. életévét néhány hónapon belül betöltő fiatal tankötelezettség-teljesítése elősegíthető, vagy kikényszeríthető lenne. Az ombudsman a nagykorúsághoz közel állók igazolatlan mulasztása esetében formálisnak tartja a mérlegelés nélküli védelembe vételi kötelezettséget. Az pedig sérti a jogbiztonság követelményét, ha a védelembe vételt a 18. életév betöltése után is fenntartják - állapította meg Szabó Máté.     Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa ezért a nemzeti erőforrás miniszternek javasolta, fontolja meg a jogszabály módosítását, amelynek eredményeként az iskoláztatási támogatás felfüggesztésekor a jegyző mérlegelési jogkörben dönthetne, szükséges-e védelembe venni a nagykorúság előtt álló gyermeket. Szabó Máté indítványozta azt is, hogy helyezzék hatályon kívül a törvénynek azt a rendelkezését, amely előírja a védelembe vétel fenntartását a betöltött 18. életév után is.

    Az ombudsman több alapjog sérelmét állapította meg egy másik vizsgálatában, amelyben a gyermekvédelmi szakellátás bentlakásos intézeteit ellenőrizte.

    A többcélú intézményekben egyszerre látnak el közoktatási és gyermekvédelmi feladatokat. A vizsgált hét ilyen otthon között a két fővárosi fenntartású egyikében - Bakonyoszlopon - kiemelkedőek a tárgyi feltételek, a budapesti intézet viszont alkalmatlan a családpótló ellátásra - az ombudsman megállapítása szerint. A gyermekotthonok jogszabályi előírásoknak megfelelő átalakítása a gyermekvédelmi törvényben meghatározott, de azóta hatályon kívül helyezett határidőre sem fejeződött be. Az átlagos gondozási-nevelési szükségletű gyermekek otthonaiból öt vár még átalakításra, a különleges nevelési igényű (fogyatékos és/vagy tartósan beteg gondozott gyermeket ellátó) többcélú intézmények közül még tizenegy, amelyeket egyelőre nem váltottak ki kis létszámú gyermekotthonokkal, lakásotthonokkal.

    Néhol a személyi feltételek is hiányosak, és több helyütt úgy oldják meg a gyermekek elhelyezését, hogy a működő iskolából választanak le megfelelő területet. A speciális gyermekotthonok és a 3 év alatti gyermekek különleges otthonainak közalkalmazottai jogosultak a gyógypedagógiai pótlékra, ezzel szemben a tartósan betegeket, vagy fogyatékossággal élőket ellátó gyermekotthonok alkalmazottai – bár leterheltségük nem különbözik – nem kapnak gyógypedagógiai pótlékot.

    Az ellátásban sem kielégítőek az anyagi lehetőségek. A soproni, a lenti, a pásztói, a kisújszállási, valamint a makói gyermekotthon étkezési normatívája nem éri el a napi ötszöri étkezésre jogszabályban előírt minimális összeget (684 forintot). A vizsgált intézmények többségében kevés a gyümölcs és a zöldség, az intézmények a szükséges pénz híján akár az egészséges táplálkozás követelményeinek figyelmen kívül hagyásával kénytelenek dönteni az étlap összeállításáról.

    Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa összegezve azt állapította meg, hogy a vizsgált intézményeknél feltárt hiányosságok – amelyek több esetben az anyagi erőforrások, valamint a jogi szabályozás elégtelenségére is visszavezethetők – sértik a jogbiztonság követelményét, a gyermek kiemelt védelemhez fűződő jogát, az egyenlő bánásmód követelményét és az egészséghez való jogot. Szabó Máté a nemzeti erőforrás miniszter, valamint a vidékfejlesztési miniszter közbenjárását kérte, a fenntartóknak valamint az intézményvezetőknek pedig több ajánlást tett.