A jogszabályi környezet és a foglalkoztatási-támogatási rendszer továbbra sem segíti hatékonyan a fogyatékossággal élő emberek bekapcsolódását a munka világába - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala kedden.
Székely László ombudsman a Méltó kezdet elnevezésű vizsgálat során megállapította, hogy a fogyatékkal élők alaptörvényben deklarált védelme és az egyenlő bánásmód követelménye nem valósul meg maradéktalanul.
Éppen ezért az alapjogi biztos a nemzetgazdasági miniszter és az emberierőforrás-miniszter intézkedését kérte.
A vizsgálat megállapításai szerint a fogyatékossággal élő fiatalok alacsony foglakoztatási rátájának az iskolai végzettség hiánya mellett az az oka, hogy egyes szakiskolák képzése elavult, és nem igazodik a munkaerőpiac valós igényeihez.
A fogyatékossággal élő fiatalokat oktató intézményekkel, valamint a velük foglalkozó civil szervezetekkel folytatott konzultációk alapján az ombudsman azt állapította meg: bár kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a szakmai képzés mellett az önálló életvitelre készítsék fel a tanulókat és segítenek a munkahelykeresésben is, de együttműködő munkáltatók hiányában ez a törekvés mégsem hatékony.
Az is hátrány, hogy egyes szakiskolák takarékossági okokból intézményen belül alakítják ki a gyakorlati képzési helyeiket, ezáltal a tanulókat nem készítik fel a munkaerőpiac kihívásaira. A munkáltatóknál, különösen kis- és közepes vállalkozásoknál pedig hiányosak a munkavégzés feltételei.
Civil szervezetek arról számoltak be az ombudsmannak, hogy a rehabilitációs hozzájárulás összegének emelését követően ugrásszerűen emelkedett a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Egy-két év elteltével azonban a munkáltatók a rehabilitációs hozzájárulás összegét beépítik a költségvetésükbe, és a foglalkoztatásra már nem fordítanak kellő figyelmet.
A fogyatékos fiatalok integrált álláskeresését tovább nehezíti, hogy a munkaügyi központok rehabilitációs kapacitása és eszköztára leépült - közölte az ombudsmani hivatal.