Hétfőn este név szerinti szavazással fogadta el az új önkormányzati törvényt, amely alapvetően átrendezi az állam és az önkormányzatok közötti feladat-, és hatáskörmegosztást.A parlament 259 kormánypárti igen szavazattal, 97 ellenzéki nem ellenében hagyta jóvá a Pintér Sándor belügyminiszter által jegyzett javaslat minősített többséget igénylő rendelkezéseit, míg további részét 257 igen és 89 nem mellett szavazta meg.
A több mint két évtized után átalakuló önkormányzati rendszer egyik legnagyobb újdonsága lesz, hogy a közoktatási intézmények és a kórházak is állami fenntartásba kerülnek.
Felmentést kapnak egyes közintézmények az energiaszolgáltatás kikapcsolása alól
Az Országgyűlés döntése értelmében egyes közfeladatokat ellátó állami és önkormányzati intézmények felmentést kaphatnak a fűtési szezonra az energiaszolgáltatások fizetési hátralék miatti kikapcsolása alól.A képviselők 294 igen szavazattal, 48 nem ellenében döntöttek az erről szóló fideszes javaslat elfogadásáról.
A villamos energiáról szóló törvény módosítása lehetővé teszi, hogy a kormány rendeletben határozza meg azoknak az állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi és közoktatási intézményeknek a körét, amelyek kezdeményezhetik, hogy fizetési késedelem estén se lehessen kikapcsolni az áram-, a gáz- illetve a távhőszolgáltatásból.
A moratórium legfeljebb az adott év október 15. és az azt követő év április 15. közötti időszakra terjedhet ki. A közintézmény fenntartója a moratórium ideje alatt keletkezett tartozásokért egyszerű kezesként felel.
A törvénymódosítás szerint a moratórium nem érinti a szolgáltatónak azt a jogát, hogy követelését bírósági vagy egyéb törvényes úton érvényesítse.
Átalakították a rendvédelmi és honvédelmi dolgozók érdekképviseletét
Az Országgyűlés késő este elfogadta azt a kormány által kezdeményezett törvénymódosítást, amely több ponton szűkíti a rendvédelmi szakszervezetek jogait, érdekvédelmi feladataik nagy részét pedig a Magyar Rendvédelmi Kar néven, kötelező tagsággal létrejövő új köztestületre ruházza. A parlament egy másik határozatával a honvédségi szakszervezetek jogállásán is változtatott.
A képviselők 253 igen szavazattal, 93 nem ellenében döntöttek a rendvédelmi, illetve 290 igen és 45 nem voks mellett döntöttek a honvédelmi tárgyú jogszabályok módosításáról.
A rendvédelmi kar a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak és közalkalmazottainak önkormányzattal rendelkező rendvédelmi szakmai, érdekképviseleti köztestülete lesz, kötelező tagsággal.
Az új köztestület feladatai közé tartozik például a foglalkozással kapcsolatos érdekképviselet, a hivatásetikai részletszabályok megalkotása, etikai eljárások lefolytatása, véleményalkotás a szolgálati viszonnyal, valamint közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő kérdésekben, tagnyilvántartás vezetése.
Létrejön a közszolgálat kamarája
Létrejön az állami közszolgálat szakmai kamarája, a Magyar Kormánytisztviselői Kar, valamint a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum. Az ezt megteremtő közszolgálati tisztviselői törvényt keddre virradó éjszaka 245 igen szavazattal, 87 nem ellenében fogadta el a Ház.
A törvény a minisztériumok, a kormányhivatalok, a központi hivatalok, a helyi önkormányzatoknál foglalkoztatott köztisztviselők, valamint az ügykezelők közszolgálati jogviszonyára is kiterjed.
A rendőrségnél, a büntetés-végrehajtásnál és a katasztrófavédelem szerveinél foglalkoztatott kormánytisztviselőkre szintén e törvény szabályait kell alkalmazni; emellett a szakmai állami vezetők (közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár) és a jegyző jogállását is az új törvény szabályozza.