Belföld

- A várhatóan kedvezőtlen időjárási körülmények miatt a Magyar Honvédség szakértőinek döntése értelmében elmarad a szombat délelőtt 9 órára tervezett légi parádé - közölte az augusztus 20-ai nemzeti ünnep biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs vezetője pénteken.

A konzervatív néppárt azt javasolja, hogy legalább négy területen ne nyerészkedjen az agyonadóztatott magyar embereken a kormány: az alapvető élelmiszereken, a gyermeknevelési termékeken, a tűzifán, valamint a rezsiszámlákon. Azt kezdeményezzük, hogy az e négy területet érintő termékeken töröljék el az áfát, vagyis szállítsa le azt a kormány nulla százalékra!

Ne nyerészkedjen a kormány a válságon!

A választási kampányban végig hazudott a Fidesz, hiszen szó sem esett húsba vágó megszorításokról, a kata-rendszer felszámolásáról vagy a rezsicsökkentés lebontásáról. Éppen az ellenkezőjét ígérték, hazudták.

A rezsicsökkentésnek vége, Orbán Viktor kormányprogramját ma már rezsiemelésnek hívják - jelentette ki a Demokratikus Koalíció szóvivője.

Barkóczi Balázs szerdai, online sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a miniszterelnök és Fidesz egy alternatív valóságban él. Az ellenzéki politikus magyarázatként hozzátette: a kormányfő azt írta ki a Facebook-oldalára, hogy "Bonyolult idők jönnek, de egy biztos: Magyarországon a rezsicsökkentés marad!".

Az Országgyűlés 135 igen szavazattal, 54 ellenszavazat mellett elfogadta Magyarország 2023-as központi költségvetését kedden. A jövő évi büdzsében a kormány 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 3,5 százalékos hiánycéllal és 5,2 százalékos inflációval számol.

Varga Mihály pénzügyminiszter korábbi ismertetése szerint a kormány számol az ukrajnai háború elhúzódásával, amely válságot hozhat, számol a bevezetett szankciók hatásaival, a háború okozta energiaválság következményeivel, a háborús inflációval és az Európában kibontakozó gazdasági válsággal.

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a határozathozatal előtt elmondta, hogy a tanács szerint az egységes költségvetési javaslatban a módosítások a tervezett pénzforgalmi hányt nem változtatják meg, így az államadósság összege és az eredményszemléletű hiány sem változik. Hozzátette: az alaptörvény követelménye teljesül.

- Az LMP szerint a jövő évi költségvetés nyertesei a multinacionális nagyvállalatok. Csárdi Antal, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese kedden, a 2023. évi költségvetés zárószavazása előtt tartott sajtótájékoztatóján úgy értékelt, a büdzsé már az elfogadása pillanatában megbukik, nem több, mint egy egyszerű sajtpapír; nem kezeli az ország előtt tornyosuló problémákat, így az energiaválságot, az élelmiszerválságot, az inflációt, a klíma- és ökológiai válságot sem

Az ország jelentős részén aszály van - írta szombaton a Facebook-oldalán az Országos Meteorológiai Szolgálat, kiemelve, hogy az elmúlt időszakban tapasztalt melegebb nyarak és a több és intenzívebb hőhullám erősíti az "aszályhajlamot".

Mint írták: a tavalyi év is száraz volt Magyarországon, majd 2022-ben tovább folytatódott és most is tart a csapadékszegény időjárás. A legsúlyosabb aszály az Alföld középső és tiszántúli részén van.

Megosztottak egy erről szóló tanulmányt is, amely szerint a Dunától keletre általában a 200 millimétert sem érte el a féléves csapadék, az Alföld középső és tiszántúli részén nagyobb területen 120 milliméter alatt maradt, amely az érintett területen szokásos érték nagyjából felének felel meg. Ezzel szemben a dunántúli hegyvidékeken, a nyugati és délnyugati országrészben többfelé a 250-300 millimétert is elérte már a június végéig lehullott csapadék mennyisége, amely megközelíti az átlagos csapadékmennyiséget.

Kanász-Nagy Máté a szombati budapesti, a Facebook-oldalán is közvetített sajtótájékoztatóján emlékeztetett: Orbán Viktor miniszterelnök a pénteki rádióinterjújában azt mondta, hamarosan harc lesz a munkahelyekért, mindenkinek örülnie kell, akinek van állása, még akkor is, ha alacsony a keresete.

Ezt a kormányfő olyan tizenkét éves gazdaságpolitika után jelentette ki, amely egyértelműen a nyugati nagytőkére, a multinacionális vállalatokra és a szénhidrogénfüggésre alapozott - hangoztatta a társelnök. Úgy vélekedett: bőven előre lehetett látni, hogy ha ennyire kiszolgáltatnak egy országot, akkor válság esetén veszélybe kerülnek a munkahelyek.

- Hazugsággal, felelőtlenséggel vádolta a kormányfőt az MSZP társelnöke pénteken Orbán Viktor reggeli rádiós interjújára reagálva. A Momentum szerint a rádiónyilatkozat egyértelmű beismerése annak, hogy a kormány nem tudja és nem is akarja megvédeni a magyar családokat.

Az LMP arra hívta fel a figyelmet, hogy a miniszterelnök nagyon is tehetne az energiaválság-klímaválság hatásai ellen, míg a DK szerint Orbán Viktor beismerte, hogy nem fogják megvédeni a munkahelyeket.

Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke a Facebook-oldalán azt írta, a miniszterelnök a politikai haszonszerzés, a hatalom megtartása érdekében felelőtlen osztogatásba kezdett a választások előtt, és mindvégig azt hazudta, hogy ez fenntartható. Hazudtak a stabilitásról, a rezsiről, az orosz energia áráról, a veszélyhelyzetről és szinte mindenről - hangoztatta, közölve azt is, végtelenül cinikusnak tartja, amivel a 32 éve az adófizetők pénzéből élő Orbán Viktor a kisadózó vállalkozók tételes adójának (kata) "eltörlését" indokolja.

A szocialista politikus szerint adómentessé kell tenni a minimálbért, csökkenteni kell az alacsony fizetések adóját, fel kell zárkóztatni a kisnyugdíjakat, rendezni kell a közszolgálatban dolgozók, a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók bérét.

A háborúk korába lépett az európai történelem, most harcolni kell mindenért, amit eddig természetesnek vettünk - mondta a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Orbán Viktor arról beszélt: Európában háborús árak vannak, senki sem gondolta volna idén február 24-én, hogy nem egyszerűen konfliktusháború jött létre Ukrajna és Oroszország között, hanem lezárul egy korszak, és új szakaszába lép az európai történelem, belépünk a háborúk korába

Hozzátette: ez a háború nemcsak a frontokon folyik, hanem a világgazdaságban is, de legalábbis az európai gazdaságban, és ennek része az energiaárak emelése. Most harcolni kell mindenért, amit eddig természetesnek vettünk.

A kormányfő két nagy csatát valószínűsített: szerinte az első az energiáért, a megélhetési költségekért, az elviselhető rezsiárakért folytatott küzdelem, de lesz majd harc a munkahelyekért is, mert minden előrejelzés szerint a szankciós politika és a háború együttes hatása miatt az európai gazdaság recesszió

A Dunántúlra hoz több csapadékot az érkező hidegfront - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn a Facebook-oldalán.

Mint megjegyezték: az eddigi lényegében száraz idő miatt is "felmerül a kérdés, hogy az enyhülés mellett érkezik-e számottevő csapadék". Azt írták a válasz nem olyan egyszerű, ennek szemléltetésére közzé is tettek a keddi csapadék kilátásokról egy ábrát, amely ötven különböző forgatókönyvet vázol fel.

Ezek alapján a meteorológiai szolgálat azt írta: "a záporos, zivataros jelleg miatt nem lesz egységes a csapadékkép". Példaként erre azt írták, ez az a helyzet, "amikor az utca egyik végét elkaphatja a zivatar, másik felében meg alig esik valami".

A csapadék zöme a Dunántúlon várható.

Kedden napközben az Északi-középhegységet, majd délután, este az Alföldet is elérhetik a zivatarok. Utóbbi kapcsán kiemelték, hogy az Alföldön a száraz, forró levegő miatt a zivatarokat nagy, akár 80-90 kilométer/órás széllökések kísérhetik.

Az Alkotmánybíróság (Ab) friss döntése szerint nem lehet építkezni a Balaton partjától számított 30 méteres sávon belül - hívta fel a figyelmet az MSZP pártigazgatója pénteken. Molnár Zsolt az MSZP Facebook-oldalán közvetített online sajtótájékoztatón elmondta, az Ab kedvező döntést hozott a kempingekkel kapcsolatban is és rögzítette azt is, nem lehet kivételt tenni a maximális beépíthetőséggel kapcsolatban sem, nem lehet kijátszani az erre vonatkozó szabályokat

Alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a Balaton-parti területek közcélú felhasználásának korlátozását lehetővé tevő egyes törvényi rendelkezéseket, ezért azokat megsemmisítette az Alkotmánybíróság (Ab) pénteken közzétett határozatában.

A testület honlapján megjelent közleményben azt írták: az Ab eljárását kezdeményező országgyűlési képviselői indítvány szerint a sérelmezett rendelkezések olyan kivételeket tartalmaznak, amelyek a környezet és a vízpart védelmében hozott környezetvédelmi szabályok lazítását szolgálják. Lehetővé teszik, hogy miniszteri rendelettel, kormányrendelettel, helyi önkormányzati rendelettel olyan döntés szülessen, amely megkerüli a magasabb, törvényi szinten szabályozott beépítési korlátozásokat.

A támadott jogszabályhelyek az indítvány szerint nem biztosítják az állam alaptörvényben előírt természetvédelmi kötelezettségét. A rendelkezések a környezet védelmét szolgáló beépítési korlátozások alól garanciák nélkül adnak felmentést, visszalépve a korábbi, tartalmilag azonos szabályozásban meghatározott védelmi szintről. Így az alsóbb szintekre delegált alapjog-korlátozási hatáskör következtében megkerülhetővé válnak a törvényekkel szemben támasztott alapjog-korlátozásra vonatkozó alkotmányos követelmények.

Hétfő nulla órától csütörtök éjfélig harmadfokú hőségriasztást rendelt el az országos tisztifőorvos.Harmadfokú hőségriasztást akkor rendelnek el, ha a napi középhőmérséklet legalább három egymást követő napon eléri a 27 Celsius-fokot.

Az NNK és a katasztrófavédelem nyomatékosan kéri, hogy a nagy melegben mindenki ügyeljen a fokozott folyadékbevitelre, kerülje a kávé, az alkohol, a magas koffein- és cukortartalmú üdítők és a zsíros ételek fogyasztását. Senki ne tartózkodjon 11 és 15 óra között a tűző napon óvintézkedések nélkül; védje bőrét a leégés ellen megfelelő öltözködéssel, szellőző ruházattal és napvédő készítményekkel. Különösen figyeljenek erre a szabadtéren dolgozók és a szabadtéri rendezvények résztvevői - hangsúlyozták.

Jogalap nélküli gazdagodás miatt a Debreceni Törvényszék - helybenhagyva a Debreceni Járásbíróság elsőfokú ítéletét - pénteken jogerősen arra kötelezett egy elítéltet, hogy fizesse vissza a magyar államnak az általa a perújítás előtt kártalanításként kapott húszmillió forintot.

A bűncselekmény 1999 márciusában történt Újszentmargitán; betonvassal ketten brutálisan bántalmaztak egy sértettet, aki meghalt. A helyszínről egy antennát vittek el az elkövetők.

A Párbeszéd vezérszónokai a megszorítás költségvetésének nevezték a 2023-as büdzsét a javaslat szerdai parlamenti vitájában.

- A kormányfő évek óta a megszorítások, az adóemelések ellen beszél, de most, amikor tényleg baj van, "letesznek elénk egy gigantikus méretű megszorító csomagot" - mondta Fekete-Győr András, a Momentum vezérszónoka a 2023-as költségvetés vitájában, az Országgyűlés szerdai ülésén.

A Jobbik vezérszónoka "carpe diem költségvetésnek", illetve a "pillanat költségvetésének" nevezte a 2023-as büdzsét a javaslat szerdai országgyűlési vitájában, és valódi családvédelemre szólította fel a kormányt.

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik-frakció vezérszónoka azt mondta: a 2023-as költségvetési javaslat nagyon sok plusz bevétellel számol, nagyon sok plusz sarcot hajt be magyar embereken, de ezeket jellemzően nem a jövőbe fekteti, hanem ezekkel a kormány az aktuális túlélését próbálja politikai értelemben is szavatolni.

Súlyos megszorításokat jelent az önkormányzatoknak a 2023-as költségvetés tervezete, ezért az Országgyűlés ellenzéki frakciói módosító csomagot nyújtanak be - közölte a főpolgármester hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten.

Karácsony Gergely az ellenzéki frakciók képviselőivel folytatott egyeztetés után azt mondta: a javaslatok célja az önkormányzatok működőképességének megőrzése, az, hogy "talpon tudjanak maradni ebben a nehéz időszakban".

Kiemelte, a javaslatok elfogadása a fővárosi önkormányzat számára létkérdés, de minden település számára biztosítana fontos lehetőségeket.

"Az önkormányzatok ennek a benyújtott költségvetésnek biztos, hogy a vesztesei lennének, hiszen ránk terheli a kormány azokat a megszorításokat, amelyeket nincs bátorsága végrehajtani" - mondta a politikus.

A közös javaslatcsomag részleteit Gy. Németh Erzsébet (DK), Szabó Rebeka (Párbeszéd) és Vajda Zoltán (MSZP) ismertette.

Gy. Németh Erzsébet, a DK alelnöke elmondta: azt indítványozzák, hogy a szolidaritási adó mértékét vigyék vissza a 2019-es szintre, az Budapestnek 10 milliárd forintos kiadást jelentett. A kormány úgy számol, hogy jövőre 218 milliárdot szed be a szolidaritási adóból. Budapestnek az idei 36 milliárd forint helyett jövőre már 56 milliárdot kellene befizetnie - mondta az ellenzéki politikus, aki szerint ez tarthatatlan állapot.

A volt főpolgármester-helyettes megjegyezte: a szolidaritási adó összegét "nyugodtan el lehet venni a Rogán Antal vezette minisztériumtól, és így nem az önkormányzatokat sarcolnák meg".

A Demokratikus Koalíció (DK) petíciót indít annak érdekében, hogy az alapvető élelmiszerek áfája csökkenjen nulla százalékra.

A Spirit FM-et üzemeltető Közösségi Rádiózásért Egyesület kapta a Klubrádió korábbi frekvenciáját a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának döntése nyomán - tudatta a hatóság kommunikációs igazgatósága pénteken.