Belföld

- Hazugsággal, felelőtlenséggel vádolta a kormányfőt az MSZP társelnöke pénteken Orbán Viktor reggeli rádiós interjújára reagálva. A Momentum szerint a rádiónyilatkozat egyértelmű beismerése annak, hogy a kormány nem tudja és nem is akarja megvédeni a magyar családokat.

Az LMP arra hívta fel a figyelmet, hogy a miniszterelnök nagyon is tehetne az energiaválság-klímaválság hatásai ellen, míg a DK szerint Orbán Viktor beismerte, hogy nem fogják megvédeni a munkahelyeket.

Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke a Facebook-oldalán azt írta, a miniszterelnök a politikai haszonszerzés, a hatalom megtartása érdekében felelőtlen osztogatásba kezdett a választások előtt, és mindvégig azt hazudta, hogy ez fenntartható. Hazudtak a stabilitásról, a rezsiről, az orosz energia áráról, a veszélyhelyzetről és szinte mindenről - hangoztatta, közölve azt is, végtelenül cinikusnak tartja, amivel a 32 éve az adófizetők pénzéből élő Orbán Viktor a kisadózó vállalkozók tételes adójának (kata) "eltörlését" indokolja.

A szocialista politikus szerint adómentessé kell tenni a minimálbért, csökkenteni kell az alacsony fizetések adóját, fel kell zárkóztatni a kisnyugdíjakat, rendezni kell a közszolgálatban dolgozók, a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók bérét.

A háborúk korába lépett az európai történelem, most harcolni kell mindenért, amit eddig természetesnek vettünk - mondta a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Orbán Viktor arról beszélt: Európában háborús árak vannak, senki sem gondolta volna idén február 24-én, hogy nem egyszerűen konfliktusháború jött létre Ukrajna és Oroszország között, hanem lezárul egy korszak, és új szakaszába lép az európai történelem, belépünk a háborúk korába

Hozzátette: ez a háború nemcsak a frontokon folyik, hanem a világgazdaságban is, de legalábbis az európai gazdaságban, és ennek része az energiaárak emelése. Most harcolni kell mindenért, amit eddig természetesnek vettünk.

A kormányfő két nagy csatát valószínűsített: szerinte az első az energiáért, a megélhetési költségekért, az elviselhető rezsiárakért folytatott küzdelem, de lesz majd harc a munkahelyekért is, mert minden előrejelzés szerint a szankciós politika és a háború együttes hatása miatt az európai gazdaság recesszió

A Dunántúlra hoz több csapadékot az érkező hidegfront - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn a Facebook-oldalán.

Mint megjegyezték: az eddigi lényegében száraz idő miatt is "felmerül a kérdés, hogy az enyhülés mellett érkezik-e számottevő csapadék". Azt írták a válasz nem olyan egyszerű, ennek szemléltetésére közzé is tettek a keddi csapadék kilátásokról egy ábrát, amely ötven különböző forgatókönyvet vázol fel.

Ezek alapján a meteorológiai szolgálat azt írta: "a záporos, zivataros jelleg miatt nem lesz egységes a csapadékkép". Példaként erre azt írták, ez az a helyzet, "amikor az utca egyik végét elkaphatja a zivatar, másik felében meg alig esik valami".

A csapadék zöme a Dunántúlon várható.

Kedden napközben az Északi-középhegységet, majd délután, este az Alföldet is elérhetik a zivatarok. Utóbbi kapcsán kiemelték, hogy az Alföldön a száraz, forró levegő miatt a zivatarokat nagy, akár 80-90 kilométer/órás széllökések kísérhetik.

Az Alkotmánybíróság (Ab) friss döntése szerint nem lehet építkezni a Balaton partjától számított 30 méteres sávon belül - hívta fel a figyelmet az MSZP pártigazgatója pénteken. Molnár Zsolt az MSZP Facebook-oldalán közvetített online sajtótájékoztatón elmondta, az Ab kedvező döntést hozott a kempingekkel kapcsolatban is és rögzítette azt is, nem lehet kivételt tenni a maximális beépíthetőséggel kapcsolatban sem, nem lehet kijátszani az erre vonatkozó szabályokat

Alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a Balaton-parti területek közcélú felhasználásának korlátozását lehetővé tevő egyes törvényi rendelkezéseket, ezért azokat megsemmisítette az Alkotmánybíróság (Ab) pénteken közzétett határozatában.

A testület honlapján megjelent közleményben azt írták: az Ab eljárását kezdeményező országgyűlési képviselői indítvány szerint a sérelmezett rendelkezések olyan kivételeket tartalmaznak, amelyek a környezet és a vízpart védelmében hozott környezetvédelmi szabályok lazítását szolgálják. Lehetővé teszik, hogy miniszteri rendelettel, kormányrendelettel, helyi önkormányzati rendelettel olyan döntés szülessen, amely megkerüli a magasabb, törvényi szinten szabályozott beépítési korlátozásokat.

A támadott jogszabályhelyek az indítvány szerint nem biztosítják az állam alaptörvényben előírt természetvédelmi kötelezettségét. A rendelkezések a környezet védelmét szolgáló beépítési korlátozások alól garanciák nélkül adnak felmentést, visszalépve a korábbi, tartalmilag azonos szabályozásban meghatározott védelmi szintről. Így az alsóbb szintekre delegált alapjog-korlátozási hatáskör következtében megkerülhetővé válnak a törvényekkel szemben támasztott alapjog-korlátozásra vonatkozó alkotmányos követelmények.

Hétfő nulla órától csütörtök éjfélig harmadfokú hőségriasztást rendelt el az országos tisztifőorvos.Harmadfokú hőségriasztást akkor rendelnek el, ha a napi középhőmérséklet legalább három egymást követő napon eléri a 27 Celsius-fokot.

Az NNK és a katasztrófavédelem nyomatékosan kéri, hogy a nagy melegben mindenki ügyeljen a fokozott folyadékbevitelre, kerülje a kávé, az alkohol, a magas koffein- és cukortartalmú üdítők és a zsíros ételek fogyasztását. Senki ne tartózkodjon 11 és 15 óra között a tűző napon óvintézkedések nélkül; védje bőrét a leégés ellen megfelelő öltözködéssel, szellőző ruházattal és napvédő készítményekkel. Különösen figyeljenek erre a szabadtéren dolgozók és a szabadtéri rendezvények résztvevői - hangsúlyozták.

Jogalap nélküli gazdagodás miatt a Debreceni Törvényszék - helybenhagyva a Debreceni Járásbíróság elsőfokú ítéletét - pénteken jogerősen arra kötelezett egy elítéltet, hogy fizesse vissza a magyar államnak az általa a perújítás előtt kártalanításként kapott húszmillió forintot.

A bűncselekmény 1999 márciusában történt Újszentmargitán; betonvassal ketten brutálisan bántalmaztak egy sértettet, aki meghalt. A helyszínről egy antennát vittek el az elkövetők.

A Párbeszéd vezérszónokai a megszorítás költségvetésének nevezték a 2023-as büdzsét a javaslat szerdai parlamenti vitájában.

- A kormányfő évek óta a megszorítások, az adóemelések ellen beszél, de most, amikor tényleg baj van, "letesznek elénk egy gigantikus méretű megszorító csomagot" - mondta Fekete-Győr András, a Momentum vezérszónoka a 2023-as költségvetés vitájában, az Országgyűlés szerdai ülésén.

A Jobbik vezérszónoka "carpe diem költségvetésnek", illetve a "pillanat költségvetésének" nevezte a 2023-as büdzsét a javaslat szerdai országgyűlési vitájában, és valódi családvédelemre szólította fel a kormányt.

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik-frakció vezérszónoka azt mondta: a 2023-as költségvetési javaslat nagyon sok plusz bevétellel számol, nagyon sok plusz sarcot hajt be magyar embereken, de ezeket jellemzően nem a jövőbe fekteti, hanem ezekkel a kormány az aktuális túlélését próbálja politikai értelemben is szavatolni.

Súlyos megszorításokat jelent az önkormányzatoknak a 2023-as költségvetés tervezete, ezért az Országgyűlés ellenzéki frakciói módosító csomagot nyújtanak be - közölte a főpolgármester hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten.

Karácsony Gergely az ellenzéki frakciók képviselőivel folytatott egyeztetés után azt mondta: a javaslatok célja az önkormányzatok működőképességének megőrzése, az, hogy "talpon tudjanak maradni ebben a nehéz időszakban".

Kiemelte, a javaslatok elfogadása a fővárosi önkormányzat számára létkérdés, de minden település számára biztosítana fontos lehetőségeket.

"Az önkormányzatok ennek a benyújtott költségvetésnek biztos, hogy a vesztesei lennének, hiszen ránk terheli a kormány azokat a megszorításokat, amelyeket nincs bátorsága végrehajtani" - mondta a politikus.

A közös javaslatcsomag részleteit Gy. Németh Erzsébet (DK), Szabó Rebeka (Párbeszéd) és Vajda Zoltán (MSZP) ismertette.

Gy. Németh Erzsébet, a DK alelnöke elmondta: azt indítványozzák, hogy a szolidaritási adó mértékét vigyék vissza a 2019-es szintre, az Budapestnek 10 milliárd forintos kiadást jelentett. A kormány úgy számol, hogy jövőre 218 milliárdot szed be a szolidaritási adóból. Budapestnek az idei 36 milliárd forint helyett jövőre már 56 milliárdot kellene befizetnie - mondta az ellenzéki politikus, aki szerint ez tarthatatlan állapot.

A volt főpolgármester-helyettes megjegyezte: a szolidaritási adó összegét "nyugodtan el lehet venni a Rogán Antal vezette minisztériumtól, és így nem az önkormányzatokat sarcolnák meg".

A Demokratikus Koalíció (DK) petíciót indít annak érdekében, hogy az alapvető élelmiszerek áfája csökkenjen nulla százalékra.

A Spirit FM-et üzemeltető Közösségi Rádiózásért Egyesület kapta a Klubrádió korábbi frekvenciáját a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának döntése nyomán - tudatta a hatóság kommunikációs igazgatósága pénteken.

A Demokratikus Koalíció (DK) szerint védhetetlen a tatai Öreg-tó partjára tervezett szállodaberuházás. Erről az ellenzéki párt elnökhelyettese beszélt vasárnap a szálloda sorsáról szóló helyi népszavazásról tartott, a Facebookon közvetített sajtótájékoztatóján.

Konczer Erik emlékeztetett, Tatán július 31-én tartanak helyi népszavazást civilek kezdeményezésére annak eldöntésére, hogy az Avalon-csoport építhessen-e szállodát az Öreg-tó partján.
A DK elnökhelyettese úgy fogalmazott, ez a beruházás védhetetlen, a helyiek nem akarják.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a sztrájkjog érvényesüléséért minden jogi lépést megtesz, beleértve azt is, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul - közölte az érdekképviselet szombaton .

Rezsivédelmi és honvédelmi alap létrehozását jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök szerdán.

A kormányfő a Facebook-oldalán közzétett videóban elmondta: kötelezik a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedőcégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, hogy extraprofitjuk nagy részét ebbe a két alapba fizessék be.

Ebből a két alapból fogják finanszírozni a rezsicsökkentés és a honvédség megerősítésének költségét - tette hozzá.

Ismertette azt is, hogy az intézkedések időben korlátozottak: két évre, 2022-re és 2023-ra vonatkoznak.

Orbán Viktor szerda délután jelentette be, hogy minden Magyarországon lévő energetikai cég, telekommunikációs cég, bank, légitársaság köteles lesz befizetni a rezsivédelmi és a honvédelmi alapba. A Demokratikus Koalíció felhívja mindenki figyelmét, hogy ez nem jelent mást, minthogy végső soron a törvénytelen kormány a magyar emberekkel fizetteti meg az elhibázott politikája, a mértéktelen lopás és az esztelen költekezések árát

Öt magyar szakszervezeti konföderáció azt követeli, hogy ne korlátozzák a pedagógusok sztrájkjogát. A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a LIGA Szakszervezetek, a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Magyar Szakszervezeti Szövetség közös közleményében azt írta: "megdöbbenéssel értesültek arról, hogy a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló törvényjavaslathoz olyan módosító javaslat került benyújtásra, amely az eddigiekhez képest jelentősen korlátozná a pedagógusok sztrájkjogát".

Az LMP azt javasolja, hogy a nyugdíjhoz hasonlóan a közalkalmazotti bérekbe is épüljön be az infláció. Így nem fordulna elő, hogy az államnak dolgozók a jövedelmükből idén kevesebbet tudnak vásárolni, mint tavaly ilyenkor - mondta Ungár Péter, az ellenzéki párt frakcióvezetője.

Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt, úgynevezett központi alrendszere 326,2 milliárd forint hiánnyal zárt áprilisban, ezzel a négyhavi deficit 2635,6 milliárd forintra nőtt, ami a 3152,7 milliárd forintos éves előirányzat 83,6 százaléka - derül ki a Pénzügyminisztérium (PM) hétfőn kiadott részletes tájékoztatójából.

Januárban 151,3 milliárd forintos többlettel, februárban 1585 milliárd forint, márciusban 875,7 milliárd forint pénzforgalmi hiánnyal zárt a központi alrendszer.

A központi alrendszer első négyhavi 2635,6 milliárd forintos hiánya több mint két és félszerese az egy évvel korábbinak, 152,5 százalékkal magasabb annál. Ezen belül a központi költségvetés 2669,7 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 18,7 milliárd hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 52,8 milliárd forintos többletet mutattak. A központi költségvetés deficitje éppen háromszorosa lett a tavalyi 890 milliárd forintnak, a tb-alapok hiánya viszont mindössze 13,4 százaléka a tavalyi 139,1 milliárd forintos összegnek.