Belföld

A cikk címe az olvasók figyelmének felkeltésére és az írás tartalmának megragadására szolgáló kiemelés, amelynek a személyiségi jogok sérelmére nézve is fokozott hatása lehet, ezért szigorúbb személyiségvédelmi megítélés alá esik a cikk többi részéhez képest - állapította meg szombaton közzétett határozatában az Alkotmánybíróság (Ab).

A cím a cikk többi részétől függetlenül, önállóan vizsgálandó, és nem szerepelhet benne olyan lényeges, megtévesztő pontatlanság vagy valótlanság, amely a cikk egésze szempontjából fontos.

Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügy alperese egy országos napilap kiadója. A lapban megjelent egy cikk a következő címmel: "Kényszerítés miatt nyomoznak" egy - konkrétan nevén nevezett - "püspök ellen". A címben említett megyéspüspök az elsőrendű felperes, később az alkotmányjogi panasz egyik indítványozója lett. A lap a cikk további részében úgy fogalmazott: az ügyészség kényszerítés bűntettének gyanúja miatt nyomozást rendelt el a megyéspüspök és a püspöki helynök "cselekedeteivel kapcsolatban".

A felperesek jogaik védelmében a bírósághoz fordultak. Álláspontjuk szerint a lap valótlanul állította, hogy bármilyen bűncselekmény miatt nyomozás indult volna ellenük, a valóságban ugyanis nem gyanúsították meg őket, a nyomozás ismeretlen tettes ellen folyt.

A többlépcsős bírósági eljárás után azért fordultak az Alkotmánybírósághoz, mert úgy vélik, a Kúria alaptörvény-ellenesen járt el, mikor megengedhetőnek találta azt, hogy a sajtócikk címe valótlanságot tartalmazzon.

Július 1-jén, vasárnap lép hatályba az új büntetőeljárási törvény (Be.), amelynek az eljárások gyorsabbá, hatékonyabbá tétele a célja.

Az újdonságok közé tartozik a gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmények bírósági tárgyalásának szabályozása, a hatóságok és az együttműködő elkövető közötti egyezség növekvő szerepe, az ülnökök jelenleginél jóval kisebb szerepe a perekben, továbbá, hogy a vád bizonyítása az ügyész feladata.

Az ország nagy részén további heves esőzésre figyelmeztet az Országos Meteorológiai Szolgálat. Felhőszakadás veszélye miatt Budapesten, Pest megyében, továbbá Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megyében elsőfokú figyelmeztetés van érvényben.

Azt írták: a nap folyamán főként a Dunántúl keleti felén és a Dunától keletre ismét egyre nagyobb területre terjed ki a "zivatartevékenység". A zivatarokat elsősorban jelentős mennyiségű - akár 25 milliméternél is több - csapadék kísérheti, de néhol szélerősödés, valamint jégeső is előfordulhat. Éjszaka fokozatosan csökken a zivatarhajlam.

- Az MSZP "a közpénzek védelmében" két népszavazást kezdeményez - mondta az ellenzéki párt elnök-frakcióvezetője az elnökség előző napi döntéséről pénteken az MTI-nek. Tóth Bertalan kifejtette: a napokban benyújtandó kezdeményezéseikkel referendumot javasolnak azért, hogy az Országgyűlés kötelezze a kormányt, csatlakozzon az európai ügyészséghez, illetve annak érdekében, hogy nézettség alapján használják fel a kormányzati kommunikációs forrásokat.

- Kegyelmet kapott Geréb Ágnes Áder János államfőtől, így nem kell a szülész-nőgyógyászra kiszabott szabadságvesztés büntetést végrehajtani - derül ki a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) honlapján csütörtökön megjelent közleményből.

A KEH Sajtóigazgatósága kommünikéjében azt írta: a Fővárosi Bíróság 2011. március 24-i és a Fővárosi Ítélőtábla 2012. február 10. napján kelt határozatával jogerőre emelkedett ítéletében Geréb Ágnesre kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtását az államfő kegyelemből elengedte.

Megjelent a Magyar Közlöny csütörtöki számában az alaptörvény hetedik módosítása valamint az úgynevezett "Stop Soros" törvénycsomag, miután Áder János államfő aláírta azokat.

A köztársasági elnök a jogszabályok aláírásával kapcsolatban nem tett nyilatkozatot, korábban, az alaptörvény negyedik módosításának elfogadásakor azonban közleményben tette egyértelművé: alkotmányos kötelezettsége az alkotmánymódosítás aláírása. Az alaptörvény nem ad lehetőséget az államfőnek arra, hogy a módosítást megfontolásra visszaküldje az Országgyűlésnek vagy az Alkotmánybíróság vizsgálatát kérje. Áder János akkor idézte az alaptörvényt, amely szerint a köztársasági elnök az alaptörvényt vagy annak módosítását a kézhezvételétől számított öt napon belül aláírja, és elrendeli a hivatalos lapban való kihirdetését.

Az alaptörvény hetedik módosítása kimondja, hogy az állam és annak minden szervének alapvető kötelessége az ország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme, de azt is rögzíti a változtatás, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be.

Kiegészült a közös uniós hatáskörgyakorlás alkotmányban rögzített szövege is: a közös hatáskörgyakorlásnak összhangban kell állnia az alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, továbbá az nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát.

- Változtatásokat fogadott el az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága (TAB) a magasházak építési szabályainak módosítására benyújtott kormányzati javaslaton csütörtökön. Ezek között szerepel, hogy a toronyházépítési tilalom nem vonatkozna a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokra.

A Kúria elnöke szerint legkésőbb kora őszre helyreállhat a bizalom az Országos Bírói Tanácsban(OBT), a mostani helyzet a póttagok kora őszi megválasztásával rendeződhet.Darák Péter szerdai budapesti, a kollégiumvezetőkkel tartott félévzáró sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az új OBT januári megválasztása után nem alakult ki olyan "kölcsönös bizalmi légkör, ami az igazán optimális és hatékony működését lehetővé tenné a testületnek".

Jelezte, az OBT testületként működik, és természetes, hogy tagjai között véleménykülönbségek lehetnek. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ő maga hivatalból, tehát a törvény alapján tagja a tanácsnak a további 14 tag mellett, és abban nem tölt be vezető szerepet.

A Trócsányi László igazságügyi miniszter által benyújtott jogszabály, amely az 1989-est váltaná fel, október 1-jén léphet hatályba.

A javaslat első paragrafusa kimondja: mindenkinek joga van, hogy engedély vagy - meghatározott kivételekkel - előzetes bejelentés nélkül, békésen, fegyvertelenül, másokkal közösen felvonulásokat, tüntetéseket szervezzen, azokon részt vegyen. Nem közterületnek minősülő helyszínen viszont csak az ingatlan tulajdonosának és használójának hozzájárulásával szervezhető gyűlés.

A szociális partnerek egyetértettek a kormánnyal, hogy átlátható módon kell rendezni a cafeteria rendszerét, a jövő évi adótörvény tervezetének erről szóló fejezetét azonban nem tudják elfogadni, mert szerintük a béren kívüli juttatások családtámogatást, mobilitást, illetve öngondoskodást szolgáló elemeit fenn kell tartani - mondta a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum (VKF) Monitoring bizottságának munkaadói és munkavállalói oldalának több képviselője a hétfői egyeztetésről kedden.

A Párbeszéd azt javasolja, hogy tegyék adómentessé a munkabérek egy részét, és így kompenzálják azt a bevételkiesést, amit a munkavállalók a cafeteria átalakítása miatt szenvednek el.

Tordai Bence képviselő keddi budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a Fidesz "kinyírja" a cafeteriát, pedig annak körét éppen a kormány bővítette az elmúlt években.

Elutasítja a cafeteria-rendszer módosítását a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és egyeztetést sürget a tervezetről a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának összehívásával.

Az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága támogatta az innovációért és technológiáért felelős miniszterjelölt kinevezését hétfői ülésén, Palkovics László 7 igen szavazatot kapott 2 tartózkodás mellett.

A hétvégén is általában meleg, napsütéses idő várható, de többször megerősödhet a szél, és záporokra, zivatarokra is készülni kell - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos középtávú előrejelzéséből.

Tudom, hogy sokan majd hihetetlennek tartják, én azonban elérhetőnek, hogy 2030-ra Magyarország Európa első öt olyan országa közé tartozzon, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni - mondta Orbán Viktor csütörtök délután a parlamentben. A miniszterelnök beiktatási beszédében azt mondta: az eddigi sikerekhez hozzájárult, hogy "nyíltan kimondtuk: a liberális demokrácia korszaka véget ért".

A kormányfő úgy fogalmazott, a magyarok válasza a megváltozott világra az, hogy "a zátonyra futott liberális demokrácia bütykölése helyett inkább felépítettük a 21. századi kereszténydemokráciát, amely garantálja az ember méltóságát, szabadságát és biztonságát, megvédi a férfi és a nő egyenjogúságát, a hagyományos családmodellt, féken tartja az antiszemitizmust, megvédi a keresztény kultúránkat, és esélyt ad nemzetünk fennmaradására és gyarapodására".

Kormányom a szabad magyarok és a szuverén magyar állam kormánya lesz - mondta Orbán Viktor miniszterelnök, miután letette esküjét az Országgyűlés csütörtöki ülésén.

A Demokratikus Koalíció azt javasolja, hogy Magyarország vegyen részt egy közös, európai, menekültügyi politika kialakításában és végrehajtásában.

Niedermüller Péter DK-alelnök szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, jelenleg a menekültügy az egyik legmegosztóbb téma az EU-n belül, és a következő éveknek a migráció lesz az egyik legfontosabb és legmeghatározóbb témája. Hozzátette, ez egy olyan globális kihívás, amelyet nemzetállami kereteken belül nem lehet megoldani.

Az előző ciklussal azonos bizottsági struktúrában folytatja munkáját a parlament, a keddi alakuló ülésen megválasztották a testületek elnökét, alelnökeit és tagjait is. Az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot 183 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el a Ház.

A képviselők a törvényalkotási bizottság elnökévé választották Hende Csabát (Fidesz), a Ház törvényalkotási alelnökét.

A parlamentben ezúttal is 15 állandó bizottság működik, ebből 10-nek a kormánypártok, 5-nek az ellenzék adja az elnökét.

Az Országgyűlés állandó bizottságainak megalakítását az alaptörvény mondja ki, az országgyűlési törvény pedig rögzíti, hogy ezek a testületek a parlament kezdeményező, javaslattevő, véleményező, törvényben és a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott esetekben ügydöntő, valamint a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szervei.

Civilek tüntetnek a parlament megalakulása és az új kormány ellen kedden a Kossuth téren a Civil Ellenzéki Kerekasztal elnevezésű szervezet felhívására. Dél előtt néhány perccel a demonstrálók egy csoportja megpróbálta áttörni a rendőrök sorfalát az Országház déli kapujánál, de kisebb dulakodás után visszaszorították őket.

A Nem akarjuk ezt a parlamentet és kormányt! címmel meghirdetett demonstrációról a szervezők a Facebookon azt írták: "A többség nem akarja, hogy a csalással megválasztott új parlament és kormány felálljon!"

Letették esküjüket az országgyűlési képviselők kedden, ezzel megalakult az új parlament. A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt.

A Demokratikus Koalíció képviselői - akik csak az eskütétel idejére jelentek meg az ülésteremben, azt követően azonnal távoztak is - azzal egészítették ki a hivatalos esküszöveget, hogy minden törekvésükkel azon lesznek, hogy "helyreállítsák a köztársaságot", és új demokratikus alkotmányt adjanak a hazának.

Az LMP-s Hadházy Ákos nem vett részt az eskütételen.

Ezt megelőzően az Országgyűlés korelnökéből - aki a legidősebb képviselő, a 82 éves, fideszes Turi-Kovács Béla - és a korjegyzőkből - vagyis a legfiatalabb képviselőkből - álló testület jelentést tett a mandátumvizsgálat eredményéről, amely mindenki megbízólevelét szabályszerűnek találta. Ezután a parlament - 189 igen szavazattal, egyhangúlag - igazolta a képviselők és a nemzetiségi szószólók mandátumát.

A parlamentnek ezúttal is 199 képviselő a tagja, a Ház munkájában további 12 szószóló vesz részt.

A Jobbik sunyi megoldásnak tartja a Kossuth tér élőerős rendőri védelmét, azt ugyanakkor egyfajta győzelemként értékeli, hogy fémkordonok nincsenek az Országház körül.

Mirkóczki Ádám, az ellenzéki párt szóvivője kedden újságíróknak azon álláspontjának adott hangot, hogy a közösségi együttlétnek és a politikai véleménynyilvánításnak nemcsak akkor kell teret engedni, amikor valakit ünnepelnek, hanem akkor is, amikor kritizálnak.

Szerinte utóbbit a Fidesz-kormány nem engedi, míg a Jobbik azon van, hogy Magyarország szabad ország maradjon és pártállástól függetlenül bárki kifejthesse a véleményét