Belföld

- A Demokratikus Koalíció alelnöke szerint a kormány "szavazatokat akar vásárolni" azzal a 119 milliárd forintnyi támogatással, amelyet tavaly év végén ítéltek meg az egyházaknak.

Niedermüller Péter hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy emiatt az ország minden polgára 12 ezer forinttal volt kénytelen támogatni a "kiváltságos egyházakat és felekezeteket".

Az EP-képviselő feltűnőnek nevezte, hogy a támogatás 72 százalékát reformátusok kapták. El lehet gondolkozni, hogy azért, mert a miniszterelnök maga is reformátusnak vallja magát, de talán sokkal inkább azért, mert a Fidesz elsősorban a Jobbik szavazóiból szeretné bővíteni saját bázisát - fogalmazott.

Kilenc ellenzéki párt hétfőn megkezdte az aláírásgyűjtést annak érdekében, hogy népszavazás dönthessen a felújítás alatt álló 3-as metró teljes értékű akadálymentesítéséről. A kezdeményezést az MSZP, a DK, az Együtt, a Liberálisok, az LMP, a Momentum és a Párbeszéd képviselői jelentették be Budapesten, sajtótájékoztatón.

Horváth Csaba, a szocialisták fővárosi képviselője elmondta, a kerekes székesekért, nehezen közlekedőkért, a kismamákért, és az idősekért vetette fel a referendumot. Tarlós István főpolgármester ugyanis "túl arrogáns ahhoz, hogy beismerje, az akadálymentesítés egy fontos ügy, és túl gyáva ahhoz, hogy a kormánnyal harcoljon a budapestiek érdekében" - fogalmazott, megjegyezve: a fővárosiak átlagosan napi 20 milliárd forintos adóbefizetéseik után megérdemlik a teljes akadálymentesítést.

Oktatási minimumról szóló megállapodást írtak alá pedagógusok, oktatók, valamint ellenzéki pártok képviselői hétfőn Budapesten.

Pilz Olivér, aki az oktatási minimum kidolgozását január 28-án, a Kossuth téren tartott demonstráción jelentette be, a Tanítanék nevében kiemelte: azért kezdték el szervezni a dokumentum kidolgozását és aláírását, mert az oktatást nemzeti ügynek tartják, ami közvetlenül vagy közvetve mindenkit érint.

Hozzátette: az oktatás kiszámíthatóságának, stabilitásának nemzeti érdeknek kell lennie, de a tapasztalatok azt mutatják, ma nagyon rosszul működik Magyarországon. Szerintük a jelenlegi oktatáspolitika megbukott, ezt a kormány is látja, változásra van szükség. Megjegyezte: a kormány az elmúlt időszakban olyan változtatásokat vezetett be, ami még közelebb lökte a szakadékhoz az oktatást. Kitért arra is: a kormány nem hajlandó az együttműködésre, a párbeszédre sem a politikusokkal, sem a tőlük független társadalmi szereplőkkel, együttműködés helyett megpróbálja lejáratni az autonóm civil szervezeteket, akik tenni akarnak az oktatásért.

Az LMP pert indít, hogy nyilvánosságra kerüljön, Magyarország mennyiért vásárol földgázt Oroszországtól.Ungár Péter, az ellenzéki párt elnökségi tagja vasárnap, Budapesten tartott sajtótájékoztatón azt mondta, a magyar fogyasztók a világpiaci árnál 20-30 százalékkal többet fizetnek a földgázért, mert "Orbán Viktor túl drágán veszi a gázt Vlagyimir Putyintól".

Ez része annak a politikának, amivel "Orbán Viktor Vlagyimir Putyin igája alá hajtja a magyar embereket" - fogalmazott, majd hozzátette, "ez a kormány már rég nem a rezsicsökkentés kormánya, ez a rezsiemelés kormánya".

Az LMP politikusa közölte, pénteken az MVM Magyar Villamos Művek és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) is megtagadta annak a 2019-ig szóló szerződésnek a kiadását, amelyből pontosan kiderülne, Magyarország mennyiért vásárolja a földgázt Oroszországtól, ezért mindkét féllel szemben pert indítanak.

Eddig 3187-en vetették föl magukat a külképviseleti névjegyzékbe az április 8-i országgyűlési képviselő-választásra, a legtöbben, 427-en Londonban szeretnének szavazni.

Azok a magyarországi lakhellyel rendelkező választópolgárok, akik a választás idején nem tartózkodnak Magyarországon, az ország külképviseletein voksolhatnak, ehhez március 31-én 16 óráig kell a magyarországi lakóhelyük szerinti jegyzőtől kérniük felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe.

A Jobbik eltörölné a nyelvvizsga-követelményt a felsőoktatási felvételinél, és azt csak akkor állítaná vissza, ha az oktatási rendszer képes lesz mindenkit megfelelően idegen nyelvekre tanítani.

Dúró Dóra, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője csütörtökön Budapesten tartott sajtótájékoztatón példaként említette, hogy az angol nyelv tanulását mindenki előtt elérhetővé tennék kis csoportokban, kommunikációs központú oktatással.

A Jobbik politikusa szerint erre azért is szükség lenne, mert egy OECD-felmérés szerint Magyarországon tovább romlott a szegény gyermekek oktatási rendszeren keresztüli felemelkedésének esélye.

Az új összetételű Országos Bírói Tanácsot (OBT) a változás igénye hozta létre - mondta Hilbert Edit, a testület elnöke az OBT keddi budapesti alakuló ülésén, amelyen számos felszólaló hangsúlyozta a bírói függetlenség és a hatalommegosztás fontosságát.

A testület elnöke kiemelte: az OBT-nek rendkívül fontos hatáskörei vannak, így például felügyeli a központi bírósági igazgatást, a - Handó Tünde által vezetett - Országos Bírósági Hivatalt és maga is közreműködik a bírósági igazgatásban. A hatalommegosztás tehát a bírói szervezetben is érvényre jut - mutatott rá.

Átlátható, kiszámítható, nyugodt, stabil bírósági működésre van szükség - fűzte hozzá Hilbert Edit, aki a Budapest Környéki Törvényszék elnöke, az új OBT választott tagja és leghosszabb bírói szolgálati viszonya révén első soros elnöke. (A 15 tagú testület tagjai félévenként, bírói szolgálati viszonyuk hosszának sorrendjében váltják egymást az elnöki székben.)

A Demokratikus Koalíció írásbeli kérdéssel fordul Pintér Sándor belügyminiszterhez, hogy megtudja, az egyszerűsített honosítás révén hány külföldi bűnöző jutott magyar állampolgársághoz.

Varju László, a párt alelnöke hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a kormányzati bejelentések szerint az új magyar állampolgárok száma meghaladja az egymilliót. Az egyszerűsített honosítás révén viszont tízezrével érkezek olyanok, akiknek soha semmi közük nem volt a magyarsághoz - állította a független képviselő.

Jövő csütörtökre ismét összehívja az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságát Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke.

Az ellenzéki politikus hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón azt mondta, a bizottság napirendjén olyan kérdések szerepelnek majd, amelyek a teljes magyar közéletet érintik, segítik a tisztán látást a magyar állampolgároknak.

Kifejtette: a testület előző ülésére nem ment el Orbán Viktor miniszterelnök, hogy bemutassa bizonyítékait a "Soros-terv" létezéséről, és nem sokat tudni az 1300 Magyarországra befogadott emberről sem.

Ipari, idegenforgalmi, közbiztonsági és infrastrukturális fejlesztések valósulnak meg állami forrásból a Modern városok program keretében Miskolcon és térségében, mintegy 327 milliárd forint értékben - közölte Kósa Lajos a diósgyőri várban tartott sajtótájékoztatón, hétfőn.

A megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter elmondta: a programnak köszönhetően elkészül Miskolctól a magyar-szlovák államhatárig az M30-as autópálya, amely közvetlen összeköttetést jelent a borsodi megyeszékhely és Kassa között, miután Kassától a határig már megépült a sztráda szlovákiai szakasza.

A nemzetstratégiai szempontból kiemelt fontosságú, 2022-ig elkészülő gyorsforgalmú út kivitelezése összességében 240 milliárd forintba kerül - tette hozzá.

Ha valóban egy szó sem igaz tegnapi közleményünkből, akkor néhány kérdést meg kell válaszolnia a Fidesznek, a Belügyminisztériumnak és Orbán Viktornak, aki újabb levélben hazudja azt a magyaroknak, hogy mindent megtesz a biztonságuk érdekében.

Miért mondta Altusz Kristóf helyettes államtitkár, hogy a kormány titokban befogadott 1300 menekültet?

Miért adott ki a Rogán Antal vezette propagandaminisztérium olyan pénzügyi beszámolókat, amelyek szerint 75 milliárdot költöttek el gyűlöletkampányra?

Miért adott ki olyan statisztikát a Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium, amely szerint 20 ezer gazdasági bevándorló kapott letelepedési engedélyt pénzért?

A szocialisták reménytelen helyzetükben egyre kétségbeesettebb és hazug akciókkal próbálkoznak. Közleményükből egy szó sem igaz. A Fidesz-kormány a bevándorlás kezdete óta elkötelezett az ország biztonságának megvédésében, nem fogadott be egyetlen migránst sem, ukrán és orosz bűnözőket pláne nem

- Az országgyűlési képviselők április 8-ai választása előtti kampányban 472 médium tehet közzé politikai hirdetést, ennyien juttatták el ugyanis a törvényben meghatározott határidőig árjegyzéküket az Állami Számvevőszékhez (ÁSZ) - közölte a számvevőszék pénteken.

- Elfogadta az országos lista kiesésével kapcsolatos iránymutatását pénteki ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). A testület jogértelmezése szerint törölni kell a párt országos listáját, ha egy vagy több jelölt kiesése miatt a szavazás megkezdéséig bármikor nem éri el a törvényben foglalt minimumot.

Az április 8-ai parlamenti választáson országos pártlistát az a párt állíthat, amely legalább kilenc megyében és a fővárosban, legalább 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított.

- Kivonultak a kormánypárti képviselők az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának csütörtöki rendkívüli üléséről, így a testület határozatképtelen volt.

Szél Bernadett szerint a kormánypárti politikusok "megpuccsolták" a testület munkáját. Azt mondta, Kövér László házelnökhöz fordul az ügyben, és szeretné, ha az igazságügyi bizottság is véleményezné a nemzetbiztonsági bizottságban történteket.

A Jobbik frakcióvezetője szerint a kormánypártok megpróbálják ellehetetleníteni a parlamenti munkát.Volner János erről szerdai budapesti sajtótájékoztatóján, a Házbizottság ülését követően beszélt.

Mintegy 224 milliárd forint értékű a Szolnokot érintő Modern városok program (MVP), ebből a legnagyobb az M4-es gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése - mondta a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter kedden, a terveket bemutató országjárása szolnoki állomásán.

A vidéki Magyarország programjának nevezte a megyei jogú városok fejlesztését célzó Modern Városok Programot Kósa Lajos, a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter kedden Debrecenben, a terveket bemutató országjárásának első állomásán.

A miniszter utalt arra, hogy a 23 megyei jogú városban kétmillió ember él, de a települések környezetét tekintve sokkal több embert érintenek a fejlesztések, ezért a Modern Városok Programja a vidéki Magyarország programja.

A programban 250 projektet támogatnak összesen 3500 milliárd forint fejlesztési forrással, amiből eddig - tervezésre, projekt-előkészítésre - 600 milliárdot már megkaptak az önkormányzatok - mondta Kósa Lajos, hozzátéve: ez azt jelenti, hogy időarányosan jól áll a program végrehajtása.

Papp László, Debrecen polgármestere hozzátette: a rendszerváltás óta először fordult elő, hogy az önkormányzatok maguk határozhatták meg a fejlesztési elképzeléseiket, amiért köszönetet mondott a kormánynak.

Kósa Lajos és Papp László is kiemelte a debreceni program elsőként megvalósult elemét, a helyi menekülttábor 2015 decemberi bezárását.

A miniszter szerint a Modern Városok Programban az egyetemi innováció-fejlesztési programok vannak a legjobb helyzetben, a Debreceni Egyetem (DE) például 18 projektre az elnyert 21 milliárd forintból 20 milliárdot már megkapott, további 3,7 milliárdot pedig az innovációs pláza infrastrukturális beruházására utaltak át.

Hozzátette: a programban a legnagyobb fejlesztési értéket a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. beruházásában megvalósuló debreceni főpályaudvar jelenti. Mivel az építőanyagok árának emelkedése miatt a kivitelezői ajánlat magasabb a tervezettnél, a kormány új értékbecslést kért, változatlan műszaki tartalommal - magyarázta Kósa Lajos.

A tárca nélküli miniszter a

A Demokratikus Koalíció azt ígéri, hogy kormányra kerülve a minimálbér szintjére emeli a közmunkások fizetését.

Varju László keddi, budapesti sajtótájékoztatóján Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterre hivatkozott, aki korábban azt mondta, hogy a minimálbér és a közmunkások bére közötti különbség arra fogja ösztönözni a közmunkásokat, hogy a versenyszektor irányába mozduljanak el.

A független képviselő szerint azonban a közmunka jelenlegi formájában nem alkalmas arra, hogy visszavezesse az embereket a munkaerőpiacra.

A Jobbik elnöke szerint összeomlott a Fidesz migrációs politikája.

Vona Gábor hétfői budapesti sajtótájékoztatóján hazugsággal vádolta a kormányt az elmúlt három évben oltalmazotti státuszt kapó 2300 emberrel kapcsolatban. Az internetes N1 televízióra hivatkozva azt mondta: kiderült, hogy az érintettek nem koptok, nem gyerekek, "nem illedelmesen kopogtak", nem is világították át őket. Nem kevés számban van köztük a társadalomra veszélyes bűnöző, aki alkalmatlan a beilleszkedésre - tette hozzá.