Belföld

A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik. A felsőoktatási törvény módosítását 123 kormánypárti igen és 38 nem szavazattal fogadta el az Országgyűlés kedden a kormány kezdeményezésére. A változás alapján ha az egyetem székhelye egy föderatív államban van, és ott a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére nem a központi kormányzat jogosult, akkor a központi kormánnyal létrejött előzetes megállapodáson kell alapulnia az oklevél kiadásához szükséges nemzetközi szerződésnek.

Ezeket az előzetes megállapodásokat a föderatív állam kormányával a törvény hatályba lépését - a kihirdetését követő napot - követő fél éven belül meg kell kötni.

Több ezer demonstráló élőlánccal tiltakozott az Országgyűlés CEU-t (Central European University) érintő oktatási törvénymódosítása miatt kedd délután az intézmény épületénél, Budapesten.

Az élőlánc után a CEU előtt felszólalók, köztük a diákok többször is arra kérték Áder János köztársasági elnököt, éljen politikai vagy alkotmányos jogával, és vétózza meg a törvényt. A tömeg többször is azt skandálta, "Ne írd alá János! Ne írd alá János!"

Elhangzott az is, hogy eddig mintegy 30 ezren írták alá a CEU melletti petíciót, és mivel az országgyűlési képviselők ezt nem vették figyelembe, valójában nem őket képviselik ebben a kérdésben. Hozzátették, úgy látják az érintettek nélkül meghozott döntések antidemokratikusak. "Semmit rólunk, nélkülünk" - skandálták.

László Luca, a CEU elsőéves diákja felháborítónak nevezte, hogy két nap alatt sikerült ellehetetleníteni egy nemzetközi egyetemet.

"Ezt nem hagyjuk szó nélkül, ezért vagyunk itt" - tette hozzá.

Az épület előtt szónokolók szerint az Országgyűlés döntése nemcsak a CEU-ról, hanem a jogállamiság jelenéről és jövőjéről is szól, és a döntés súlyos károkat okoz Magyarországnak és a magyar társadalomnak. Hozzátették, az egyetemi autonómia évszázados érték.

Az LMP európai jelentőségűnek tartja a CEU ügyét, és állításuk szerint az egyetem nem sértett törvényt. Az ellenzéki párt európai parlamenti képviselője azt szeretné, ha az Országgyűlés nem is tárgyalná a felsőoktatási törvény módosítását, amely szerinte kizárólag a CEU-ról szól.

Meszerics Tamás hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján kijelentette: egy jogállamban diszkriminatívnak tekintik azt a törvényhozást, amely egyetlen alanyra koncentrál. A kifogásolt törvényjavaslatnak ugyanakkor szerinte ennél nagyobb tétje van: az az akadémiai szabadságról szól Európa szerte. Ezért pártja kezdeményezi, hogy az Országgyűlés, ha napirenden tartja az előterjesztést, uniós napirendként tárgyalja azt.

Elterelő hadműveletnek nevezte Szávay István országgyűlési képviselő, a Jobbik nemzetpolitikai kabinetjének elnöke a felsőoktatási törvény tervezett módosítását vasárnap Budapesten, sajtótájékoztatón.

Az ellenzéki politikus hangsúlyozta: a tervezett törvénymódosítás a határon túli magyar egyetemek működését is veszélybe sodorhatja, ha nem kellő óvatossággal nyúlnak a kérdéshez. Emlékeztetett arra, hogy a magyar állam által anyagilag támogatott erdélyi magyar egyetemek sem államközi szerződés alapján működnek. Hozzátette: a Közép-európai Egyetem (CEU) versenyelőnye ellen nem a tönkretétel a megoldás, hanem a felsőoktatás "normális finanszírozása".

A Közép-európai Egyetem (CEU) melletti tüntetés kezdődött vasárnap délután Budapesten. Az Oktatási szabadságot csoport szervezésében tartott demonstráción a Fővám téren Deák Dániel, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora azt mondta: a jelenlegi helyzet nem elfogadható, mert gyermekeink jövőjét teszi kockára "a politikai önkény".

Deák Dániel azt hangoztatta: "Vegyük vissza az egyetemet, az egyetem a miénk, az egyetem szabaddá tesz".

A demonstráció elején a szervezők a CEU-t is érintő felsőoktatási törvénytervezet visszavonását kérték, és arra hívták fel a figyelmet, hogy Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős uniós biztos is "kiállt" a CEU mellett.

A demonstrálók a Budapesti Corvinus Egyetem épülete előtt gyülekeztek a Fővám téren, onnan indultak egy "Oktatási szabadságot, Freedom for education" feliratú molinó mögött a CEU Nádor utcai épülete felé. A menet a Kossuth térre, a Parlament elé érkezik. A tömegben magyar és európai uniós zászlókat, valamint olyan táblákat lehetett látni, mint "A szabad magyar felsőoktatásért", "Nem akarunk CEU-tanáziát" és "Budapest az otthonunk".

Az esemény meghívójában a szervező Oktatási szabadságot csoport azt írta: a tüntetés célja, hogy kiálljanak az oktatási autonómia mellett. A tüntetést a kedden benyújtott kormányzati törvénytervezet miatt tartják, amely a szervezők szerint "ellehetetlenítené az ország egyik legjobb egyeteme", a CEU működését. Úgy fogalmaztak: ez a törvénymódosítás "támadás a magyarországi tanszabadság és az egyetemi autonómia ellen", aminek az egész társadalomra ható, hosszú távú következményei lesznek, és a CEU "eltávolítása" csak a kezdet.

A következő napokban is marad a száraz, meleg idő, az első áprilisi hétvégén többfelé már 25 Celsius-fok körül alakulhatnak a maximumok - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos középtávú előrejelzéséből.

Pénteken napközben napos időre lehet számítani, legfeljebb keleten képződhet több gomolyfelhő, de csapadék ott sem várható. A Dunántúlon ismét megélénkül, a Kisalföld környékén megerősödik a szél. A legalacsonyabb hőmérséklet 0 és 6 fok között alakul, de az északi völgyekben ennél hidegebb is lehet. A nappali maximumok 18 és 23 fok között alakulnak.

Kevesen és helytelenül végrendelkeznek Magyarországon, a fővárosban a hibás végrendeletek több mint kilencven százalékát megtámadják - írta a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) .Nyilvántartásuk szerint tavaly tíz százalékkal nőtt a hivatalosan regisztrált végintézkedések száma, száz ember közül azonban még mindig csupán négy készít végrendeletet.

Az erdők óvásáról, a természet védelmének fontosságáról, az emberek felelősségéről beszélt Áder János a lillafüredi Palotaszállóban csütörtökön a Bükki Nemzeti Park megalakulásának negyvenedik évfordulója alkalmából megtartott ünnepségen.

A köztársasági elnök egyebek mellett arról szólt, hogy a természet nemcsak erőforrás és a gazdálkodás terepe, hanem nemzeti kincs.

Mint mondta: az embernek jobban látnia kell tettei következményeit, alázatosabban kell viszonyulnia környezetéhez, és végérvényesen le kell számolnia azzal, hogy joga és lehetősége van a természettől számolatlanul elvennie annak javait.

Nem zárják be a Közép-európai Egyetemet (CEU) semmilyen körülmények között, a tudományos programok folytatódnak - mondta az intézmény elnök-rektora szerdai budapesti sajtótájékoztatón. Michael Ignatieff kijelentette: Budapest az "otthonuk", és itt akarnak maradni.

Kiemelte: a magyar kormány által benyújtott felsőoktatási törvénymódosítást diszkriminatívnak tartják, támadásként értékelik a CEU-val szemben, és úgy vélik, az a tanszabadság kárára válik egész Európában, károsítja a magyar-amerikai kapcsolatokat. Diszkriminatívnak tartotta a feltételek teljesítésére a 2018 februári határidőt is.

- Tarlós István szerint az autósok bírságolását érintően nem működhetnek úgy a kerületi közterület-felügyelők, mint "a legrosszabb időkre emlékeztető önkéntes rendőrök".

A főpolgármester az M1 aktuális csatorna szerda esti műsorában a térfigyelő kamerás büntetések ügyében hangsúlyozta, a közterület-felügyelőknek nem az a feladatuk, hogy üldözzék az autósokat, hanem szolgálatot lássanak el.

Vasárnap kezdődik a nyári időszámítás, amely október utolsó vasárnapjáig tart. Az órákat vasárnap hajnali 2 órakor 3 órára kell állítani, ezzel a módszerrel Magyarország 1980 óta spórol energiát.

Az Európai Unióban 1996 óta egységesen alkalmazott módszer azon alapul, hogy március 21. és szeptember 21. között hosszabbak a nappalok, mint az éjszakák, az órák előreállításával az ébrenlét jobban egybeesik, így kevesebb energiát kell világításra használni.

A Mavir szakemberei 1949 óta gyűjtik és elemzik a mindenkori fogyasztási adatokat, amelyekből az látszik, hogy a tavaszi óraállításkor látványosan változik az esti órák terhelése, hiszen egy órával később kell felkapcsolni a lámpákat. Az átállítás előtti és utáni időszakot összehasonlítva naponta 1,5-3 százalékos fogyasztáscsökkenés tapasztalható az átállítást követő időszakban.

- Politikai szereplők nem egyszer kommunikációs eszközként használják a sajtópereket - mondta Madarasi Anna, a Fővárosi Törvényszék sajtószóvivője a sajtó-helyreigazítási perekkel kapcsolatos háttérbeszélgetésen, a törvényszéken csütörtökön.

Jakabosné Németh Monika, a törvényszék sajtópereket tárgyaló tanácselnöke ezzel kapcsolatban elmondta: esetenként érezhető, hogy fontosabb a helyreigazítási eljárást kezdeményezők számára a perről szóló hírek "generálása", mint maga a per.

Aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette miatt életfogytig tartó fegyházbüntetést szabott ki a Debreceni Ítélőtábla csütörtökön az Ivádon 2015. március 5-én elkövetett gyilkosság vádlottjára, ezzel jóváhagyta az Egri Törvényszék elsőfokú ítéletét K. Zs. S. a legkorábban 35 év múlva bocsátható feltételes szabadságra, a férfit tíz évre a közügyektől is eltiltották.

- A Demokratikus Koalíció (DK)kormányra kerülve törvényben szeretné garantálni, hogy ugyanazért a munkáért ugyanakkora bért kapjanak a férfiak és a nők. A párt ennek érdekében konzultációt kezd a húsz, a legtöbb alkalmazottat foglalkoztató magyarországi céggel.

A DK alelnöke csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján indoklásként azt mondta, hogy a kutatások szerint az azonos munkát végző, vezető beosztásban lévő férfiak és nők fizetése között mintegy 34 százalékos eltérés tapasztalható. Senki munkája sem érhet kevesebb csak azért, mert nő, ezért a DK legkésőbb a 2018-as "kormánybuktatás" után törvényben garantálja az egyenlő bérezést és ellenőrizni fogja, hogy azt betartják-e - jelentette ki Vadai Ágnes.

- A Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary) aláírásgyűjtést indít a nemzetközi árufuvarozó és személyszállító cégek körében, tiltakozásul az ellen, hogy több nyugat-európai országban szociális csomagba bújtatott piacvédelmi eszközöket vezetnek be - jelentette be Dittel Gábor, a NiT Hungary ügyvezető főtitkára szerdán sajtótájékoztatón, Budapesten.

Többrendbeli sikkasztás és más bűncselekmények miatt jogerősen öt év szabadságvesztésre és ötmillió forint pénzbüntetésre ítélte a 2003-ban kipattant brókerügy elsőrendű vádlottját, Kulcsár Attilát szerdán a Fővárosi Ítélőtábla Debrecenben eljáró, Elek Balázs vezette tanácsa. A táblabíróság ezzel tovább enyhítette Kulcsár Attilának a megismételt elsőfokú eljárásban kiszabott hat év hat hónap szabadságvesztésről szóló ítéletét.

Kerék Csaba másodrendű vádlottat - kilenc hónappal mérsékelve az elsőfokú ítéletet - három év szabadságvesztésre és ugyancsak ötmillió forint pénzbüntetésre ítélték.

Az ügy több más vádlottjának büntetését is enyhítette a táblabíróság: a kilencedrendű vádlottal szemben a vagyonelkobzást 58,5 millió forintra csökkentették, a tinegyedrendű vádlott esetében a próbaidő három évre csökkent, a tizennegyedrendű vádlott büntetését megrovásra enyhítették, a tizenötödrendű vádlott pénzbüntetését 600 ezer forintra csökkentették, a tizenhatodrendű esetében pedig a próbaidőt két évre csökkentették.

Több mint száz civil szervezet közös állásfoglalásban fejezte ki a "civil szervezeteket ért magyar kormányzati fenyegetéssel" szembeni tiltakozását. Az erről szóló közleményt az egyik kezdeményező, a Magyarországi Európa Társaság (MET) kedden juttatta el a sajtóhoz.

A civilek a közleményben kijelentették: egyes politikusok odáig mentek, hogy némely civil szervezetek "eltakarításának" lehetőségét is felvetették, míg mások "idegen ügynököknek nevezték őket".

Az állásfoglalást kezdeményező szervezetek elfogadhatatlannak tartják, hogy az új jogalkotási elképzelésekről és a nemzeti konzultációról csak a sajtóból értesüljenek, illetve hogy egyes politikusok nyilatkozataikban megpróbálják a civileket lejáratni és megosztani.

A klímaváltozás mintegy 80 százalékát a víz által érzékeljük - hívta fel a figyelmet a köztársasági elnök az edelényi Szent János görögkatolikus szakgimnáziumban kedden, ahol a klímaváltozásról, a környezeti fenntarthatóság kihívásairól és annak társadalmi, gazdasági összefüggéseiről tartott előadást.

Áder János emlékeztetett arra, hogy áradások, aszályok és más természeti csapások sújtják a világot. Az államfő utalt a 2010-es edelényi árvízre is, amelynek védekezési költsége és a károk összege meghaladta az egymilliárd forintot.

Mint mondta: az áradásokat elsősorban a globális felmelegedés, a hőmérséklet óriási kilengései okozzák, ebben a tudomány is egyetért.

Egy diák közreműködésével fazékkal, pohárral, csészével szemléltette azt, mennyire kevés a földön az a vízmennyiség, amely emberi fogyasztásra alkalmas és még hozzáférhető. Áder János arra is felhívta a figyelmet, hogy a fejlődő világban a szennyvíz 90 százaléka tisztítatlanul ömlik a folyókba, tengerekbe.

A népegészségügy elleni csapásként értékeli az LMP négy egészségügyi háttérintézmény megszüntetését vagy összevonását.

Hadházy Ákos társelnök hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: az intézkedést "jó ütemérzékkel" hajtják végre április 1-jével, amikor kanyarójárvány közelít Magyarországra.

A politikus szerint a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet minisztériumba olvasztásával az egészségfejlesztés hazai alapintézménye szűnik meg. Az Országos Közegészségügyi Központ feladatainak átadásával a járási hivatalokhoz vagy kormányablakokhoz olyan bürokratikus akadályokat építhetnek az ellátó rendszerbe, amelyek nehezítheti a munkát - folytatta.

Az Országgyűlés ma kezdett vitát arról a kormánypárti javaslatról, amely betilthatóvá tenné az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú használatát.

Az indítvány benyújtóinak egyike, a kereszténydemokrata Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes korábban úgy fogalmazott, Európának ezen részén a magyarság megszenvedte mind a náci, mind a bolsevik rémuralmat, ezért jogos, hogy gazdasági haszonszerzés céljából ne lehessen ilyen jelképeket felhasználni.