Nem rövidül meg a költségvetés, ha kitiltják a közterületekről és vendéglátó helyekről a dohányosokat – állítja a fejlett országok tapasztalataira alapozva Bodrogi József egészségügyi közgazdász. Az íreknél, a spanyoloknál, az USA tagállamaiban is a szigorítást követő pár hónap alatt visszaállt a megszokott forgalom. Számadatok igazolják, hogy már most 132 milliárd forinttal többe kerül a dohányzás a büdzsé 325 milliárd forintos dohányadó bevételénél az intézményi egészségügyi ellátás, a megbetegedettek gyógyszereinek támogatása és az emiatt rokkanttá váltak nyugdíja miatt.
Hazánk lakosságának 36 százaléka dohányzik, ami másfélszer magasabb az Európai unió átlagánál. Úgy tűnik, hogy a fejlett országok elfogadták az Egészségügyi Világszervezet véleményét: a dohányzás szenvedélybetegség, azt gyógyítani kell. S rájöttek, hogy érdemes invesztálni a népegészségügyi programokba, tudatosítani az emberekkel: az életmód, s abban a cigaretta 50 százalékban felel az egészségért, amely a legértékesebb társadalmi-gazdasági tőke.
Amíg az USA-ban az 1960-as években a lakosság fele dohányzott, mára az arány 20,6 százalékra esett vissza.