A tüdőrák a leggyakoribb daganatos betegség világszerte. Évente mintegy másfél millió ember betegszik meg és 1,3 millió ember hal meg világszerte ebben a betegségben. Magyarország sajnálatos módon világelső a tüdőrák halálozás terén. Nálunk évente mintegy tízezren betegszenek meg és nyolcezren halnak meg tüdőrákban.
A kutatók ismeretei a tüdőrákról egyre szélesebbek és összetettebbek. Egyre többet tudunk a betegségről, de ezek az ismeretek egyre bonyolultabbak is egyben. Egyre több a félreértés a szakemberek és a pácienseik között. Pedig éppen az lenne a fontos, hogy a betegségben szenvedő laikusok is tisztában legyenek a legfontosabb dolgokkal a tüdőrákot illetően.
Mi hajlamosít a betegségre?
Amennyire megoldatlan ma még a tüdőrák gyógykezelése, annyira megoldható lenne a hatékony megelőzése. Kétséget kizáróan bizonyítást nyert ugyanis a dohányzás kóroki szerepe a tüdőrák kialakulásában és patogenezisében. Kimutatták, hogy a rendszeresen dohányzók körében tizenötször gyakoribb a tüdőrák megjelenése a nemdohányzókhoz képest. Másképpen fogalmazva a tüdőrákos betegek 90 százaléka dohányzik, vagy dohányzott élete során rendszeresen.
A fejlettebb országokban, ahol idejekorán megtették a szükséges lépéseket a dohányzás visszaszorításának az érdekében ott egy-másfél évtized elteltével csökkenni kezdett a tüdőrák esetek megjelenése is.
Hogyan ismerhető fel a betegség?
A tüdőráknak nincsenek jellemző és kizárólagos tünetei. A daganat elhelyezkedésétől függően okozhat különböző tüneteket. Leggyakrabban száraz, elhúzódó köhögést, köhécselést, mellkasi, háti, vagy éppen vállakba sugárzó fájdalmat, nehézlégzést észlelhet a beteg. Ezeknek a panaszoknak több hetes, egy-két hónapos jelentkezése, rosszabbodása esetén tanácsos kikérni a háziorvos véleményét. Ritkábban észlelhető vérköpés, vagy vércsíkos köpet megjelenése, ami azonnali kivizsgálást indokolhat. A daganat előrehaladott stádiumában előfordulhat csillapíthatatlan csuklás, rekedtség, távoli áttétek esetében pedig csontfájdalmak, zavartság, szédülés, hányinger, sárgaság.
Jelenlegi ismereteink szerint hatásos és költséghatékony, lakossági szinten alkalmazható szűrővizsgálat a tüdőrák esetében nem áll rendelkezésre. Mégis lehetséges, hogy minél több tüdőrákos betegség korai, még hatásosan kezelhető, operálható stádiumban legyen felfedezve. Fontos lenne, ennek érdekében hogy a rendszeresen, legalább húsz éven keresztül dohányzók évente részt vegyenek mellkas röntgen vizsgálaton. Jelenleg erre a célra megfelel a hagyományos tüdőszűrés is.
Hogyan gyógykezelhető a tüdőrák?
A tüdőrák , összehasonlítva az emlő, a vastag és végbél, vagy a here rákjával a nehezebben kezelhető betegségek köz tartozik. A diagnózis és a betegség kiterjedésének, stádiumának az ismeretében ún. multidiszciplináris team, vagyis több orvos (tüdőgyógyász, onkológus, mellkas sebész, sugárterápiás és a képalkotó diagnosztikában járatos szakember) együttesen dönt a megfelelő kezelési módról. A legmegfelelőbb kezelés megválasztásában döntő jelentősége van a tüdőrák típusának, méretének és stádiumának.
A gyógyulás valódi esélyét az időben elvégzett radikális operáció jelentheti.
A tüdőrákos betegek 20-22 százalékát lehet idejében megoperálni. Bizonyos esetekben az operációt megelőzően, vagy követően is indokolt lehet sugár, vagy gyógyszeres terápia.
Akit valamilyen ok miatt nem lehet megoperálni, azoknál sugárterápia, gyógyszeres kezelés, vagy a kettő kombinációja segíthet.
Gyógyszeres kezelések- „hagyományos kemoterápia”
A gyógyszeres kezelés, vagy ahogy többen ismerik a kemoterápia ma a leggyakrabban alkalmazott gyógymód a tüdőrák esetében. Általában több gyógyszer kombinációjával, több kezelési ciklust alkalmazva több hónapon keresztül történik ez a terápia.
A sugár és a gyógyszeres kezeléseknél ha nem is várhatjuk a teljes gyógyulást, de rövidebb-hosszabb ideig nyugalmi állapotba kerülnek a daganatsejtek, nem növekszik a tumor, vagy éppen kisebbé válik. A gyógyszeres kezelése jelentősége, hogy a véráram segítségével a szervezet valamennyi sejtjéhez eljut a szer. Így nem csak a tüdőben lévő daganat sejtjeit pusztíthatja el, hanem a már korábban a vérerekbe, nyirokerekbe került, vagy éppen már más szervekben megtelepedett áttétet okozó ráksejteket is.
„Célzott biológiai terápia”
A daganat ellenes kezelések legújabb lehetősége. Ennél a gyógyszer „megtalálja” a daganatsejtet, azokat pusztítja, az egészséges sejtek működését pedig alig károsítja.
Az egészséges sejtekkel szemben a daganatsejteket szabályozatlan növekedés és szaporodás jellemzi. A kórosan felfokozott sejtműködés esetében olyan molekuláris eltéréseket fedeztek fel, amelyek terápiás célpontként is felhasználhatók. A daganatellenes és különösen a tüdőrák ellenes kezelések egyik leghatékonyabban támadható molekuláris célpontja a daganatsejtek felszínén elhelyezkedő érzékelő molekula, az ún. „epidermális növekedési faktor receptor”, vagy röviden az angol megfelelő kezdőbetűivel EGFR, melynek kóros működése daganatok kialakulásához vezethet. A receptor gátlásával elérhető, hogy a rákos sejtek szaporodása, a daganat növekedése lassuljon, vagy megálljon. Mivel az EGFR jóval nagyobb mennyiségben található a kóros, mint az egészséges sejtek felszínén, a kezelés révén az egészséges sejtek alig károsodnak.
A célzott biológiai terápia mellékhatásai ezért eltérnek a hagyományos kemoterápiák szövődményeitől. Hányinger, hányás alig, vérképzőszervi mellékhatás, hajhullás egyáltalán nem észlelhető. A leggyakoribb kellemetlenséget hasmenés, illetve bőrkiütések okozhatják. Kényelmes a betegek számára, hogy a gyógyszer otthon, tabletta formájában is szedhető.
Az érújraképződés ellenes terápia
A növekvő daganat sejtjei egy bizonyos méret, 1-2 mm felett már a szervezet vérerei révén már nem képesek megfelelő mennyiségű oxigénhez, illetve táplálékhoz jutni. A daganatok további növekedésének a feltétele ezért az, hogy az oxigénhiány következtében a daganatsejtek un. érképző anyagot termeljenek, s saját érhálózatot alakítsanak ki. A tüdőrák, ahogy más daganatok érhálózatát is szintén célzott, azt gátló kezelések közül jelenleg az un. „vaszkuláris endotheliális növekedési faktor (VEGF) ellenes kezelést tartják az orvosok a leghatékonyabbnak. Ezek gátolják egyrészt a daganat újonnan képződő ereinek a kialakulását, ezzel lassítják, vagy akár le is állíthatják a daganat növekedését. Másrészt javítják az egyidejűleg alkalmazandó egyéb daganatellenes (pl. hagyományos kemoterápiás) kezelések hatásfokát.
Felmerül a kérdés minden betegben, hogy ha ilyen jó tulajdonságai vannak a célzott biológiai terápiának, s várhatóan hatásos is, akkor mely betegek alkalmasak erre a gyógymódra?
Mivel itt célzott kezelésről van szó, a terápia hatásossága nagymértékben attól is függ, hogy milyen pontosan határozták meg a céldaganatot. Speciális szövettani vizsgálattal ugyanis nagy valószínűséggel megállapítható, hogy az adott tüdőrák megfelelő célpontot jelent e a kezelés számára.
Magyarországon ma a nem kissejtes tüdőrák meghatározott típusánál, előrehaladt stádiumban, a megelőző kemoterápia sikertelenségét követően alkalmazható a célzott biológiai terápia. Jól megválasztott daganat esetében a korábban alkalmazott kezeléseknél hosszabb és jobb életminőséggel élhető élet reményét jelenthetik ezek a kezelések.