A gyulladásos bélbetegeket (Crohn-betegség, colitis ulcerosa,együtt:IBD)több súlyos hátrány is érte az egészségügyi reform miatt.
1/ A vizitdíj-mentesség a gyulladásos bélbetegekre nem vonatkozik, pedig e betegség jellemzően fiatal korban kezdődik, gyógyíthatatlan, alkalmasint súlyos állapottal járó életre szóló betegség, mely rendszeres orvosi ellenőrzést, gondozást igényel.
2/ A kórháztörvény március 8-án kihirdetett adatai szerint az Egészségügyi Minisztérium számunkra érthetetlen módon és indokkal - megváltoztatta január 8-i javaslatát, és egy tollvonással megszüntette a Szent Margit Kórház 40 ágyas sebészetét. Tette ezt annak ellenére, hogy a gyulladásos bélbetegek kezelésének egyik szakmailag is elismert központja a kórház. A formálódó beutalási rendben is kiemelt helyen szerepeltette a szakma, nyílván nem véletlenül. Megszűnne az a sebész-team, amely az országban a legnagyobb esetszámmal rendelkezik a gyulladásos bélbetegek műtétjében. Megszűnne a kórház is, hiszen az érvényes jogszabályok szerint a négy alapszakma nélkül egy kórház nem működhet. Az országban még 5 (!) olyan sebész-team sincs, amely a Szent Margit Kórházhoz hasonló tapasztalattal rendelkezik. A súlyponti kórházak száma 39.
Ha a betegeket lakhelyük szerint illetékes súlyponti kórházba utalják műtétre, csak imádkozhatnak, hogy olyan sebész kezébe kerüljenek, aki már operált legalább 50 gyulladásos bélbeteget. Ennek beláthatatlan következményei lesznek! Az egész országból ide - és még néhány kórházba - irányítják azokat az eseteket, melyek megoldására, tapasztalat hiányában nem tudtak vállalkozni. A betegség szövődményei (tályog, sipoly, szűkület) még a tapasztalt sebészt is komoly kihívásnak teszik ki.
A 40 sebészeti ágy megszüntetése kb. 40-50 millió Ft közötti költségmegtakarítást eredményezne a finanszírozónak. Ennyiből megoldható lenne mindhárom érdekelt fél - betegek, orvosok és a költségvetés érdeke. A betegeket továbbra is nagy tapasztalatú, a betegség kezelésében gyakorlatot szerzett gasztroenterológus és sebész-team látná el. Nem szakadna meg az orvos-páciens kapcsolata, mely krónikus betegségek esetében kulcsfontosságú. Az orvosok nem veszítenék el állásukat.
A sebészet megszüntetése révén elérhető megtakarítás kevesebb, mint az a többletköltség, ami amiatt keletkezik, hogy a betegeket (az alacsony esetszám miatt) nem kellően felkészült intézményekbe utalják (sok - felesleges - vizsgálat; a gyógyszeres terápia helytelen megválasztása; nem megfelelő, vagy nem jó technikával végrehajtott műtétek; az esetleges szövődmények, mint sipoly, tályog, miatt ismételt műtétek elvégzése, stb.).
Ha a végkielégítést, munkanélküli segélyt és a költözés költségeit is figyelembe vesszük, részletes gazdaságossági számítás nélkül is belátható a fenti gondolatmenet igazsága.
Egyesületünk kérdőíves felmérést készített a gyulladásos bélbetegek életminőségét meghatározó tényezőkről. Ezek közül meghatározónak bizonyult, hogy jelenleg sem megoldott az IBD kezelésének szervezettsége. Még az elmúlt 15 évben megbetegedettek esetében is a helyes diagnózis felállításához az esetek 26%-ában fél évre volt szükség, 56%-ában ennél is több idő kellett hozzá.
A betegek 68%-a több orvost is felkeresett, mire a helyes diagnózist sikerült felállítani, és csak 32% volt olyan szerencsés, hogy az első orvosnak sikerült megtalálni a bajt. A betegek 51%-át szakorvos, 33%-át háziorvos és szakorvos együtt, 14%-át egyéb orvos gondozza. 2001-es adataink (forrás: Gyógyinfok) szerint a kiemelt kórházak közül csak 20 intézmény rendelkezik mindkét betegségben 100-nál nagyobb esetszámmal, és mindössze 5(!)intézmény 200 felettivel.
A Szent Margit Kórház esetszáma: 253 Crohn-betegség és 214 colitis ulcerosa. A megoldás: IBD betegeket szakmai központokban kellene gondozni, ezek egyike legyen a Szent Margit Kórház! A közép-magyarországi régióban kezelik a gyulladásos bélbetegek egyharmadát, 99%-ban Budapesten. Az egyharmad 68%-át kiemelt kórházak, 32%-át a területi kórházak látják el.
3/ Április 1-től változott a kórházak ellátási területe. Ha a beteg beutaló nélkül választ kórházat/orvost, a kezelési költség 30%-át, maximum. 100 ezer forintot kell fizetnie. Szakmai indok alapján a háziorvos eltérhet a beutalási rendtől. A háziorvos ismeretein, tapasztalatán múlik, hova utalja betegét. 6800 háziorvosi praxissal és 25000 IBD beteggel számolva, egy praxisra átlagosan 4 beteg jut, ami értelemszerűen nem eredményezhet nagy gyakorlatot e betegségcsoport gondozásában.
4/ A profitérdekelt biztosítók megjelenésének legnagyobb vesztesei a magas költséggel kezelhető, krónikus betegségben szenvedők lesznek. Az IBD ilyen. A biztosítók versenye csak a jelenleginél magasabb járulékszinten képzelhető el. A gyulladásos bélbetegek átlagkeresete csak 63%-a a népesség átlagkeresetének. Ez az egyetlen adat is elegendő érv amellett, hogy e betegcsoport tovább nem terhelhető .
A biztosítók - amint erre először lehetőségük lesz - az elsők között az IBD betegektől fognak megszabadulni. Ennek következményei beláthatatlanok lesznek. Olyan reformot szeretnénk, amely minden beteg számára biztosítja az esélyegyenlőséget a gyógyuláshoz, illetve az elérhető legjobb életminőséghez. Esetünkben ez akkor valósulna meg, ha a Szent Margit Kórház szellemi műhelyének tapasztalata, tudása nem veszne el, az IBD-t kijelölt szakmai központokban kezelnék, s ha ezek egyike a Szent Margit Kórház lenne
Kiadó: Magyarországi Chron-Colitise Betegek Egyesülete MCCBE
OS