Az élelmiszerpiacok szabályozása közérdek.

EU - 2010-10-27

 A Közös Agrárpolitika küszöbön álló reformja kapcsán az egyik legnagyobb kihívás az, hogy miként alakíthatóak a stabil élelmiszerárak úgy, hogy az mind a termelők, mind a fogyasztók számára előnyös legyen. Számos tanulmány rávilágított arra, hogy az élelmiszerláncban keletkező profit egyenlőtlenül oszlik el: az elmúlt időszakban tapasztalt áremelkedésből származó profitot elsősorban a kiskereskedők és a felvásárlók fölözték le, miközben a termelők haszna jelentős mértékben csökkent.

    A tanácskozáson az európai agrárium jövőjével foglalkozó szakmai szervezetek képviselői vettek részt, így a franciaországi Marciac-i Vitafórum, a spanyolországi Córdobai Intézet, a belga Gembleaux-i Vitafórum és a Tabajdi Csaba kezdeményezésével létrejött Magyar Agrárakadémia.

 

A konferencia témája a nemzetközi agrárpiacok szabályozása volt.  Az elmúlt években tapasztalt hektikus élelmiszerpiaci ármozgások szükségessé teszik az ár- és piacszabályozást, az élelmiszer kereslet és kínálat egyensúlyának megőrzését. Fontos, hogy a fogyasztók számára megfizethető maradjon az élelmiszer, ugyanakkor biztosítsuk az élelmiszertermelők megélhetését is  - mondta a szocialista európai parlamenti képviselő. Tabajdi Csaba kiemelte, hogy az európai élelmiszerláncon belül a mezőgazdasági termelés részesedése az elmúlt öt évben 5%-al csökkent. A megtermelődő haszon tehát egyre kisebb mértékben jut el a termelőkhöz és annak egyre nagyobb hányada kerül a lánc többi szereplőjéhez, így a kereskedőkhöz, a felvásárlókhoz és a feldolgozókhoz.  A magyar képviselő kifejtette, hogy a fejlett világ összes jelentős gazdasági térsége él a mezőgazdasági piacok szabályozási lehetőségével, és erről az Európai Unió sem mondhat le. Emlékeztetett, hogy az Egyesült Államokban a mezőgazdaság termelési értékének 13 százalékát képezik az állami támogatások, míg az EU-ban ez az érték mindössze 11 százalék. Valószínű, hogy az európai gazdák támogatási szintje a küszöbönálló KAP reform kapcsán tovább csökken, miközben versenytársainknál szigorúbb környezetvédelmi, élelmiszerbiztonsági és munkajogi előírásoknak kell megfelelniük. Ezért kulcsfontosságú, hogy a WTO keretében zajló nemzetközi kereskedelmi tárgyalásokon az Európai Unió a mezőgazdasági vonatkozású európai normákhoz hasonlóan szigorú szabályok betartását követelje meg tárgyalópartnereitől.