A paksi fenékküszöbről
Szívesebben mentem volna madarászni, ez egyértelmű, ugyanakkor ahogy a kedvenc íróm írta: agyonnyomnak a szavak, ha nem írnám le őket. Kifejezetten aggaszt és nyomaszt, amit látok és olvasok a médiában a paksi fenékküszöb létrehozásával kapcsolatban. A paksi fenékküszöb megépítése nem pusztán vízügyi vagy energetikai kérdés. A Duna teljes keresztmetszetét érintő beavatkozás módosíthatja az áramlási és hordalékviszonyokat, a folyó ökológiai folytonosságát, a halak vándorlását, és a Paksi Atomerőmű hőterhelésével együtt kumulatív ökológiai hatásokat válthat ki.
Különösen aggályos, hogy a beavatkozás Natura 2000 területet érint, miközben nem ismertek azok a nyilvános hatásvizsgálatok és engedélyek, amelyek a környezeti következményeket, a Víz Keretirányelv követelményeit és a kevésbé káros alternatívákat értékelték volna. Paks kiesése komoly költséget és ellátásbiztonsági kockázatot jelentene, de a jelenlegi adatok alapján nem bizonyított, hogy országos energiaellátási válságot okozna.
Ezért indokolt a kérdés: valóban a fenékküszöb a szükséges, arányos és környezeti szempontból legkevésbé káros megoldás?
Ezeket a kérdéseket foglaltam össze és vetettem fel. Nem azért adom közre, mert azt gondolom, hogy bárki figyelembe veszi, hanem azért, hogy én magam nyugodtabban aludjak.
Sallai Róbert Benedek