Az európaiak szerint a koronavírus-járványt lehetséges uniós szinten kezelni és a tagországoknak szükségük van az uniós pénzügyi segítségre, de többen elégedetlenek az Európai Unióval (EU) jelenlegi formájában, és úgy vélik, meg kell reformálni - derült ki az Európai Parlament számára készült, pénteken közzétett felmérésből.
Az Európai Parlament megbízásából 2020 novembere és decembere között készült felmérés szerint a 2019-es adathoz viszonyítva tízszázalékos növekedés mellett 50 százalékra emelkedett azok száma Európában, akik kedvező véleménnyel vannak az EU-ról.
A válaszadók 66 százaléka optimista az EU jövőjével kapcsolatban. A magyarországi megkérdezettek 53 százaléka mondta azt, hogy pozitív az unióról alkotott képe, és 64 százalékuk optimista az EU jövőjét illetően.
A világjárvány és más globális kihívások, mint például a klímahelyzet kezelése végett azonban az európaiak jelentős része gondolja úgy, hogy az Európai Unió alapvető reformjára van szükség. Mindössze 27 százalékuk felelte azt, hogy támogatja az Európai Uniót jelenlegi formájában, ez az arány Magyarországon 42 százalék. Az uniós válaszadók 44, a magyar megkérdezettek 30 százaléka támogatja ugyan az uniót, de szeretne reformokat látni, további 22 százalékuk uniós átlagban és 21 százalékuk Magyarországon inkább kétkedő az unióval szemben, de úgy érzi, radikális reformok megváltoztathatnák a véleményét.
Az unióban négyből közel három megkérdezett vélekedett úgy, hogy az unió képes megbirkózni a koronavírus-járvány okozta válsággal. EU-s átlagban 72 százalék, Magyarországon 82 százalék ért egyet azzal az állítással, hogy a koronavírus-járvány megoldásához hozzá fog járulni az EU helyreállítási terve.
Az egyéni kilátások azonban borúlátóbbak: a válaszadók 53 százaléka vélte úgy, hogy hazájában romlani fog a gazdasági helyzet a következő egy évben. Ötből egy válaszadó (21 százalék) vár javulást az elkövetkező egy évben az adott országban. A megkérdezettek 52 százaléka számít arra, hogy egyéni életkörülményei egy év múlva ugyanolyanok lesznek, mint jelenleg vagy legalább, mint a járvány előtt volt. A válaszolók negyede, 24 százaléka véli úgy, hogy rosszabb helyzetben lesz egy év múlva, míg 21 százalék számít egyéni helyzetének javulására.
Magyarországon a válaszadók 31 százaléka számít a nemzeti gazdasági helyzet romlására, 19 százalék a javulására, 46 százalékuk szerint pedig változatlan marad. Saját életkörülményeinek javulására Magyarországon 22 százalék számít, romlására 20 százalék, és a többség, 56 százalék úgy látja, hogy egy év múlva változatlan lesz saját gazdasági helyzete.
A válaszadók 48 százaléka szerint a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenségek elleni fellépésnek kellene az első helyen szerepelnie az Európai Parlament politikai napirendjén. Ez az elsődleges szempont csaknem valamennyi tagállamban, egyedül Finnország, Csehország, Dánia és Svédország az, ahol a terrorizmus és a bűnözés elleni intézkedések állnak az első helyen. A felsoroltak mellett a mindenkinek elérhető minőségi oktatás és a környezetvédelem témáit említették a válaszadók.
Az európaiak szerint az Európai Parlamentnek változatlanul védelmébe kell vennie az emberi jogokat (51 százalék), valamint ki kell állnia a nők és férfiak közötti egyenjogúság mellett (42 százalék). A válaszadók harmadik helyen a tagállamok közötti szolidaritást említették. Magyarországon a válaszadók 53 százaléka sorolta első helyre az emberi jogok védelmét az Európai Parlament által leginkább védendő értékek között, 45 százalékuk pedig a tagállamok közötti szolidaritást. A harmadik helyen (34 százalékkal) a szólásszabadság védelme állt.