-Az Európai Unió Bírósága szerdai határozatában elutasította az RT France francia nyelvű, de orosz finanszírozású hírcsatorna keresetét annak az uniós rendeletnek a megsemmisítésére, amely az Oroszország elleni uniós szankciók értelmében betiltotta az RT műsorszórási tevékenységét az EU-ban.
Az Európai Bizottság szerdán új javaslatcsomagot mutatott be, amelynek célja, hogy jövő tavaszig 15 százalékkal csökkenjen a gázfelhasználás Európában.
Az uniós testület új tanácsi rendeletet javasol a gázkereslet csökkentésére irányuló összehangolt intézkedésekről. Valamennyi tagállam számára célul tűznék ki, hogy 2022. augusztus 1. és 2023. március 31. között 15 százalékkal csökkentse a gázfelhasználást. A testület szerint az Európai Uniót az Oroszországból érkező gázszállítások további csökkenése fenyegeti, mivel a Kreml fegyverként használja a gázexportot, és a javaslatcsomaggal ez a kockázat csökkenthetőAz Európai Bizottság 500 millió eurós alap létrehozását javasolta kedden, amelyet a tagországok közös védelmi beszerzéseinek és fegyverkészletük feltöltésének ösztönzésére fordítanának 2022 és 2024 között az uniós költségvetésből.
- Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden Brüsszelben bejelentette, hogy megnyitották az uniós csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával.
Az Európai Unió energiabiztonságának javítása érdekében az Európai Unió tagállamainak energiaügyekért felelős miniszterei elfogadták az európai földgáztartalék biztosítását célzó rendeletet az ukrajnai háborúval összefüggésben.
A Luxembourgban hétfőn tartott tanácskozásról kiadott tanácsi közlemény szerint a rendelet annak biztosítását célozza, hogy a gázpiacon megfigyelhető zavarok ellenére az uniós gáztárolási kapacitások feltöltött készletekkel várják a téli időszakot, valamint, hogy a készleteket a tagállamok szükség esetén meg tudják osztani egymással.
Az Európai Unió üdvözli a bolgár parlament döntését, hogy Szófia visszavonja az Észak-Macedónia és Albánia EU-csatlakozását akadályozó vétót, s ez megnyitja a lehetőséget arra, hogy az Európai Unió rövid időn belül európai utat nyisson a két ország előtt - jelentette ki Emmanuel Macron, az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Franciaország elnöke Brüsszelben pénteken.
Az Európai Bizottság azt ajánlja a tagállami kormányokat tömörítő tanácsnak, hogy adja meg a tagjelölti státust Ukrajnának és Moldovának, Georgiának azonban ehhez további feltételeket kell még teljesítenie - jelentette be Ursula von der Leyen, a brüsszeli testület elnöke pénteken.
Az elnök elmondta: a bizottság Ukrajna csatlakozási kérelmét a koppenhágai kritériumok alapján körültekintően értékelte. Véleménye szerint, Ukrajna egyértelműen bizonyította elkötelezettségét az európai uniós értékek iránt, az ország évek óta az ország fokozatosan közeledik az EU-hoz.
"Ukrajnát mint tagjelölt országot kell üdvözölnünk, ez azon a felismerésen alapul, hogy jó munkát végeztek, de még nagyon sok tennivaló van hátra" - hangsúlyozta von der Leyen. Mint mondta, 2016 óta az EU-nak társulási megállapodása van Ukrajnával, és annak keretein belül az ország 70 százalékban átültette az uniós szabályokat, szabványokat és normákat. "Ennek alapján a bizottság azt ajánlja, hogy Ukrajna kapjon lehetőséget arra, hogy az Európai Unió tagjává váljon. A tagjelölti státust azzal a feltétellel kell megadni, hogy számos területen további lépéseket tesz"- tette hozzá
Az Európai Unió Bírósága szerdai határozatában megerősítette a Jevgenyij Prigozsin orosz befolyásos üzletember, a Wagner Csoport nevű katonai magánszervezet fő finanszírozója ellen 2020-ban kiszabott uniós szankciókat.
Az Európai Unió az orosz üzletember "Líbia destabilizálásában" történt részvétele miatt rótt ki korlátozó intézkedéseket Prigozsinra. Az Unió azzal vádolja az üzletembert, hogy pénzügyileg támogatta a Wagner Csoport katonai magáncsoport tevékenységét az észak-afrikai országban. A szankciók értelmében Prigozsin nem léphet be az EU területére, illetve esetleges vagyonát az Unióban befagyasztották.
Az Európai Unió Tanácsa újabb egy évvel, 2023. június 1-jéig meghosszabbította a szíriai rezsimmel és támogatóival szemben bevezetett szankciókat - közölte az uniós tanács szerdán.
Az Európai Bizottság 248 millió eurót biztosít a háborús menekülteket fogadó azon öt európai uniós tagállam támogatására, amelyekre ebből a szempontból a legnagyobb terhet rótta Oroszország Ukrajna elleni háborúja - közölte a brüsszeli testület szerdán. A döntés Magyarországra is vonatkozik.
Az uniós bizottság közleménye szerint Lengyelország, Románia, Magyarország, Szlovákia és Csehország kap szükséghelyzeti támogatást, a források a kedvezményezett tagállamok menekültellátási és határigazgatási rendszereit hivatottak támogatni.
A belügyi pénzalapokból származó forrásokat a kedvezményezett tagállamok arra használhatják fel, hogy azonnali segítséget - egyebek mellett élelmiszersegélyt, közlekedési szolgáltatásokat, ideiglenes szálláshelyeket - biztosítsanak azoknak az embereknek, akik az orosz támadás miatt menekültek el Ukrajnából. A tagállamok a forrást emellett felhasználhatják arra, hogy növeljék a külső uniós határok igazgatására szolgáló kapacitásaikat.
Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja súlyos zavart okozott a globális energiapiacon és nagy feladatok elé állította az Európai Uniót, amiből az következik, hogy a lehető leggyorsabban csökkenteni kell Európa energiafüggőségét Oroszországtól - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben szerdán.
Ursula von der Leyen közölte: közölte, az Európai Bizottság szerdán bemutatja a REPowerEU nevű, a megfizethetőbb, biztonságosabb és fenntarthatóbb energia elérését célzó közös európai fellépésre vonatkozó javaslatát.A javaslat szerint az orosz fosszilis tüzelőanyagokat háromféleképpen lehet majd helyettesíteni: a keresleti oldalon az energiamegtakarítással, a kínálati oldalon az energiaimport diverzifikálásával, valamint a fosszilis tüzelőanyagokról és a tiszta energiára való átállás felgyorsításával. Kijelentette: az energiamegtakarítás a leggyorsabb és legolcsóbb módja a jelenlegi energiaválság kezelésének. Ezért az EU 2030-ra vonatkozó energiahatékonysági célját 9 százalékról 13 százalékra emeli, valamint 40 százalékról 45 százalékra emeli az EU megújuló energiáira vonatkozó 2030-as célértéket.
Az Európai Unió feladata, hogy minél gyorsabban megfeleljen az uniós polgárok elvárásainak Európa jövőjére vonatkozóan, az uniós szerződések hatályán belül, ha pedig ez nem lehetséges, akkor azok megváltoztatásával - jelentette ki hétfőn Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat záróeseményén Strasbourgban.
Az Európai Parlamentben tartott rendezvényen Von der Leyen kijelentette: "amennyiben az EU gyorsabban akar előrehaladni, az egyhangú döntéshozatal már nem működik a kulcsfontosságú területeken".
Mivel nem születtek intézkedések Magyarországon az Európai Bizottságnak a jogállamisággal kapcsolatos aggodalmainak orvoslására, az uniós bizottság úgy véli, hogy az Európai Unió költségvetése, pénzügyi érdekei veszélyben vannak - jelentette ki az Európai Bizottság igazságügyi biztosa Strasbourgban kedden.
"Nem tudok pozitív fejleményekről beszámolni a jogállamiság helyzetével kapcsolatban sem Magyarország, sem Lengyelország esetében" - fogalmazott Didier Reynders az Európai Parlament plenáris ülésének a jogállamiság magyarországi és lengyelországi helyzetéről folytatott vitáján.
Kijelentette: az Európai Bizottság nem habozik használni a rendelkezésére álló eszközöket az unió alapértékeinek és pénzügyi érdekeinek megvédésére és nem késlekedik eljárást indítani sem, ha jogállamiságot veszély fenyegeti.
Az Európai Bizottság az Európai Unió 2022-es költségvetésének módosítását javasolja az ukrajnai menekültek támogatásának biztosítása érdekében.
Pénteki tájékoztatása szerint a brüsszeli végrehajtó testület arra terjesztett elő javaslatot, hogy az EU az idei költségvetésben szereplő kötelezettségvállalások összegét 99,8 millió euróval emelje meg. Ezzel párhuzamosan a költségvetés 176 millió euró összegű kifizetéssel növekszik - közölték.
A források folyósítása az EU Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapján, valamint Határigazgatási és Vízumeszköz nevű alapján keresztül történik majd.
Közösen kér Brüsszeltől pénzügyi segítséget az a kilenc európai uniós tagállam, amelyet legnagyobb mértékben érintett az Ukrajna elleni orosz támadás következtében kialakult menekülthullám - jelentette be Ivan Bartos cseh kormányfőhelyettes, regionális fejlesztési miniszter csütörtökön Prágában.
Az Európai Bizottságnak vaskos dossziéja van, hogy annak alapján lefolytassa a hivatalos jogállamisági eljárást Magyarországra vonatkozóan - nyilatkozta Didier Reynders igazságügyekért felelős uniós biztos kedden, az európai ügyekért felelős tagállami miniszterek luxemburgi tanácskozását követő sajtótájékoztatón.
Reynders véleménye szerint, fontos hogy a jogállamisági párbeszédet még nemzetközileg feszült helyzetben is folytassák, annak érdekében, hogy az EU megmutassa: "a nemzetközi rendnek vannak szabályai, ezeket a szabályokat komolyan vesszük, védjük és előmozdítjuk a jogállamiságot".
A biztos elismeréssel szólt a magyarországi digitalizálás fejlődéséről, azonban hangsúlyozta: az EU-nak továbbra is aggályai vannak a magyar igazságszolgáltatási rendszer, a korrupcióellenes fellépés, a médiaszabadság és a fékek és ellensúlyok rendszerének terén. A médiával kapcsolatban kiemelte: az állami hirdetések jelentős része továbbra is lehetővé teszi a magyar kormány számára a közvetett politikai befolyás gyakorlását. Továbbá - tette hozzá - "a médiahatóság egy független rádióállomás szolgáltatási jogosultságát is elvette".
- Az európai uniós tagországok közötti rendőri együttműködést koordináló Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) művelet indított azzal a céllal, hogy segítse a tagállamokat az ukrajnai háború miatt uniós szankciós listára felvett orosz cégek és magánszemélyek vagyonára vonatkozó nyomozásban - tájékoztatott a hágai székhelyű szervezet kedden.
- Az európai uniós tagországok általános uniós ügyekért felelős miniszterei keddi találkozójukon Magyarország, Hollandia, Ausztria és Málta esetében is áttekintik a jogállamiság helyzetét - közölte Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyért felelős tagja Luxembourgban, az ülésre érkezve.
Didier Reynders fontosnak nevezte a jogállamiság vizsgálatának folyatását az Európai Unión belül, különösen olyan időszakban, amikor - mint mondta - "nehézségek mutatkoznak a szabályalapú rend fenntartásában" nemzetközi szinten.
Kijelentette: az Európai Unió szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, és ilyen helyzetben még fontosabb odafigyelni a jogállamiság helyzetére, a szabályok betartására az unión belül is. Az uniós tagországok kormányainak képviselőiből álló Tanács nem hagy fel ezzel a rendkívül fontos feladatával - mondta.
Tájékoztatása szerint az Oroszországgal szemben kirótt szankciók megfelelő bevezetését és az azoknak való megfelelést uniós munkacsoport ellenőrzi. Az EU továbbá együttműködik az ukrán hatóságokkal, a tagállamokkal és a Nemzetközi Büntetőbírósággal (ICC) a háborús bűnök bizonyítékainak összegyűjtésében
- Az Európai Unió tagállamai az Oroszország Ukrajna ellen február 24-án indított háborújára adott válaszul hozott uniós szankciók keretében eddig 29,5 milliárd euró értékű orosz és fehérorosz vagyont tettek hozzáférhetetlenné - közölte az Európai Bizottság pénteken.
Az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott állásfoglalásában a képviselők szankciókat követelnek Oroszország ellen, köztük teljes embargó bevezetését az orosz olaj-, szén-, nukleáris üzemanyag- és gázimportra vonatkozóan - írta az uniós testület csütörtöki sajtóközleménye.
Az EP szerint az embargót olyan tervnek kell kísérnie, amely biztosítja az EU energiaellátásának biztonságát. A testület hozzáteszi: "olyan stratégiát is ki kell alakítani, amely lehetővé teszi a szankciók visszavonását abban az esetben, ha Oroszország lépéseket tesz Ukrajna függetlenségének, szuverenitásának és területi integritásának helyreállítására nemzetközileg elismert határain belül, és teljesen kivonja csapatait az ország területéről".