Tanácskozást tartanak az EU-tagállamok védelmi és külügyminiszterei
Hétfőn Brüsszelben az EU-tagállamok védelmi és külügyminiszterei: az előbbi megbeszélésen főként az EU jelenlegi katonai akciói, a kongói és a boszniai békefenntartás sorsáról, az utóbbin pedig részben a bővítési folyamat jövőjéről, részben pedig az aktuális külpolitikai kérdésekről, így például a palesztin-izraeli viszonyról és a szerbiai helyzetről lesz szó.
A védelmi miniszteri tanácskozáson a tervek szerint Magyarországot Bali József szakállamtitkár képviseli (Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár ugyanis éppen hétfőn látogat Budapestre, ahol Szekeres Imrével is tárgyal), a külügyminiszteri összejövetelen viszont a tárca vezetője, Göncz Kinga vesz részt.
A védelmi miniszterek várhatóan megerősítik, hogy az EU a tervezett időben, november végén befejezi a Kongói Demokratikus Köztársaságban beindított, az ottani elnök- és parlamenti választások biztosítását célzó hadműveletét. A csapatok kivonására azonban csak decemberben kerül sor, ami lehetővé teszi, hogy az EU reagálhasson, ha az új elnök beiktatása idején (ezt december 10-re tervezik) mégis zavargások törnének ki.
A tanácskozáson szintén szó lesz Boszniáról: itt a békefenntartást 2004 végén a NATO-tól az Európai Unió vette át, s mivel a helyzet stabilizálódott a balkáni köztársaságban, legalábbis nagyobb incidensekre már évek óta nem került sor, az EU ottani haderejének (Althea-hadművelet) csökkentését tervezi. Magyarország jelenleg nagyjából egy századnyi katonát állomásoztat az Althea-hadművelet keretében Boszniában, s ez a létszám egyelőre marad.
A védelmi miniszteri tanácskozáson emellett még egy fontos eseményre kerül sor: a résztvevők várhatóan jóváhagyják, hogy az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) beindítson egy mintegy 50 millió eurós közös katonai kutatási programot. Ez lesz az EU közös biztonságpolitikájának első ilyen programja, s ebben Magyarország is részt vesz majd. A külügyminiszterek napirendjén a "hagyományos" témák (közel-keleti békefolyamat, Balkán) mellett szerepelni fog az EU-bővítés kérdésköre: a brüsszeli EU-bizottság néhány napja hozta nyilvánosságra ezzel kapcsolatos éves jelentését, amelyben ezentúl nagyfokú óvatosságot javasol, s azt, hogy Románia és Bulgária már eldöntött, jövő januári felvétele után minden további bővítés előfeltétele legyen az EU intézményeinek megreformálása.
Nyilván szó lesz Törökország esetéről is, főként, mert egyes tagállamok nem elégszenek meg az EU-bizottság szerdai ígéretével. Ez utóbbi arról szólt, hogy ha a törökök továbbra sem lépnek a ciprusi rendezés ügyében, akkor a testület a december közepi EU-csúcs előtt megteszi a "szükséges javaslatokat". Néhány ország viszont azt akarja, hogy ebben az esetben ne közvetlenül a csúcs előtt, az utolsó pillanatban, hanem már december elején szülessen meg a bizottsági indítvány.
A brüsszeli tanácskozáson Martti Ahtisaari volt finn államfő beszámol majd a koszovói státustárgyalásokról, amelyeket az ENSZ megbízásából ő vezet. A nemzetközi közösség nem szeretné, ha a koszovói kérdés (a főként albánok lakta szerb tartomány várható elszakadása) a szerb radikálisokat erősítené a demokraták rovására a januárra kitűzött parlamenti választások előtt, így Ahtisaari beleegyezett, hogy csak a voksolás után hozza nyilvánosságra javaslatait. S részben szintén a szerb közvélemény esetleges radikalizálódásának megelőzését szolgálja, hogy a külügyminiszterek - mintegy jelezve: szeretnék, ha Belgrád nem az elszigetelődés útját választaná - jóváhagyják majd, hogy az EU tárgyalásokat kezdjen a vízumkiadás megkönnyítéséről a nyugat-balkáni országokkal.
(MTI)