A magyarok harmada azonnal tönkremenne, ha a megtakarításaiból kellene megélnie

Gazdaság - 2006-11-16

A vállalatok HR-szakembereinek a felelőssége is, hogy mekkora a dolgozók öngondoskodási kedve és képessége – hangsúlyozta a Világgazdaságnak Gecser Ottó, a Winterthur Biztosító Zrt. vezérigazgató-helyettese, az Öngondoskodás Alapítvány kuratóriumának elnöke, aki szerint bár a középiskolai oktatással a fiatalok pénzügyi ismereteinek a fejlesztése megoldható, a felnőtt lakosság tájékoztatása a munkahelyükön, a foglalkoztatójuk által biztosítható leginkább.

Mint ismeretes, az Öngondoskodás Alapítvány a Budapesti Értéktőzsdével és a gazdasági, valamint az oktatási tárcával közösen még tavaly ősszel kísérleti digitális tananyagot készített, hogy javítsa a 13–16 éves fiatalok pénzügyi és befektetési ismereteit.

 

Gecser Ottó úgy véli, a munkahelyeken előadás keretében kellene felvilágosítani a dolgozókat, például, hogy az életbiztosításoknak és a nyugdíjpénztáraknak milyen fajsúlyuk van az öngondoskodásban. Ezek az előadások interaktívak lennének, vagyis lehetőséget adnának a dolgozóknak arra, hogy bővítsék ismereteiket a hazai befektetési lehetőségekről, és olyan pénzügyi témákban kérdezzenek, amelyek korábban nem voltak számukra világosak. Az előadások szervezését, kivitelezését az alapítvány is szívesen vállalná, a vállalati HR-szakemberekkel való egyeztetés keretében. Különösen azoknál a cégeknél lenne az előadásnak nagy jelentősége, ahol a dolgozói juttatásoknak komoly szerepük van, vagy ahol épp cafeteria-rendszer bevezetése előtt áll a HR.

 

A munkavállalók pénzügyi kultúrájának a fejlesztése azért is indokolt, mivel a felnőtt magyarok több mint egyharmada semeddig sem tudna megélni a jelenlegi megtakarításaiból, 16 százalékuk pedig csak egyetlen hónapot tudna kihúzni. Mindez az Öngondoskodás Alapítványnak, a Befektetésialap-kezelők Magyarországi Szövetségének és a Marketing Centrum Országos Piackutató Intézetnek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete támogatásával korábban készített országos felméréséből derült ki.

 

Az ezerfős, reprezentatív kutatás rávilágított arra, hogy a magyarok keveset foglalkoznak a pénzükkel, minimális a megtakarítási hajlandóságunk. (forrás: VGO)