1831 fővel csökkent a pályakezdő munkanélküliek száma egy év alatt a KSH január eleji jelentése szerint. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium viszont kevesebb pályakezdő alkalmazására számít a 2007-es munkaerő-piaci prognózisról készített kutatása alapján. A piac tudja is meg nem is, hogy mit vár, és mit kap a jövő diplomásaitól.
Csökkent a munkanélküliség
A foglalkoztatottak száma 29 ezer fővel nőtt 2006. szeptember-november hónapokban a megelőző év azonos időszakához képest - olvasható a Szociális és Munkaügyi Minisztérium közleményében, mely a KSH foglalkoztatási adataira reagál. A szaktárca és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a 2007-es munkaerő-piaci prognózisról készített kutatást. Kiss Péter munkaügyi miniszter ezzel kapcsolatban elmondta, a cégek többségének hosszú távon nem okoz nehézséget a munkaerő-igény kielégítése, kilenc százalékuk jelezte, hogy tartós munkaerő-hiánnyal küzd. A Figyelőnet összeállítása szerint a versenyszektorban összességében 18 ezer a tartósan betöltetlen munkahelyek száma, a munkaerő-hiány pedig többnyire a nagyobb vállalatoknál jelentkezik, ők ugyanis egyszerre nagyobb munkaerő-igénnyel lépnek fel.
Nem kell annyi pályakezdő
A Figyelőnet összeállítása szerint 2007-ben a cégek 23 százaléka tervezi, hogy pályakezdőt alkalmaz, míg 2006-ban ez a mutató még 34 százalék volt. A tervek szerint a frissen végzett fiatalokat elsősorban a nagy cégek veszik fel, és a lap adatai szerint a húsznál kevesebb főt foglalkoztatók 19 százaléka, a 250 fő feletti nagyvállalatok csaknem kétharmada alkalmaz majd pályakezdőt.
OKM: nem lehet tudni mit vár a piac
A minisztérium felsőoktatási és tudományos szakállamtitkára decemberben a Szegedi Tudományegyetemen leszögezte: nem lehet pontosan meghatározni, milyen végzettségű munkaerőre lesz szüksége a gazdaságnak öt-tíz év múlva, ugyanakkor alapos elemzések készülnek a témában. A felsőoktatási reform egyik alapvető célja a munkaerőpiaccal való jobb együttműködés. Manherz Károly elmondása szerint ezekbe az irányokba próbálnak hatni a jövő évre érvényes, az állami finanszírozású képzéseket érintő országos keretszámok. A képzési arányok ugyanis túlzottan eltolódtak a bölcsészet-, gazdasági és társadalomtudományok, valamint a pedagógia felé, erős igény van viszont a műszaki, természettudományos és informatikai képzések növelésére, az orvosképzés szinten tartására - hangsúlyozta a szakember a felsőoktatási reformról tartott országos vitafórumokon. Manherz Károly a munkanélküliség speciális formájaként említette azt a jelenséget, mikor a diplomások nem a végzettségüknek megfelelő munkakörben dolgoznak. "A tömegképzés eredményeképpen nem ritka, hogy jogi végzettségű fiatalok olyan állásban helyezkednek el, amelyhez egy államigazgatási főiskolai képzés is megfelelő lenne" - tette hozzá a szakállamtitkár.
A piac határozza meg mi és ki kell neki
"Sokszor azt halljuk, hogy nem lehet tudni, mire lesz szüksége a munkaerőpiacnak három-négy év múlva, ezért a felsőoktatásnak nehéz felkészülni rá. Pontosan senki sem tudhatja, de ha egy felsőoktatási intézmény a munkaerőpiac minden rezdülését követi, tud alkalmazkodni annak változásaihoz" - mondta el a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola oktatási rektorhelyettese.
"A Károly Róbert Főiskolán azért vannak szerencsés helyzetben a hallgatók, mert egy adott szakra veszik fel őket, és azon belül választhatnak szakirányt.
Ha módosul a piac igénye, a Károly Róbert Főiskola - a munkaerőpiac szereplőinek bevonásával - új szakirányokat dolgoz ki és indít, így a hallgató válthat szakirányt, akár szakot is" - tájékoztatott Helgertné Dr. Szabó Ilona.
A szakember azt is elárulta, hogy a gyöngyösi intézmény nemcsak tájékoztatja a felvevőpiacot, hanem a szakok, szakirányok tantervének kimunkálása, a tananyagok összeállítása is a piaci résztvevők segítségével történik. "Több esetben ők mondják meg, hogy mit tanítsunk a hallgatóknak, amire majd nekik szükségük lesz" - hangsúlyozta Helgertné.
(www.edupress.hu)