Gázár: pártpolitika helyett észérvekre van szükség

A gáz- és távfűtési támogatás rendszere anélkül is éppen elég bonyolult, hogy az erről szóló vitát áthatnák a pártpolitikai érdekek. A polgárok, vagyis az érintettek szempontjából lenne a leginkább kívánatos a józan észre hallgatva és szakmai érvek mentén megvitatni az ezzel kapcsolatos problémákat - már csak azért is, mert a mostani gondok jórészt éppen abból fakadnak, hogy a gáz és távhő árának ügyére az elmúlt 10-15 évben rátelepedtek a rövid távú pártpolitikai érdekek. A kormány ezen kíván változtatni, s ezért döntött egy fenntartható, ugyanakkor igazságos támogatási rendszer bevezetéséről.

    Ez egyfelől azt jelenti, hogy a gázért alaphelyzetben annyit kell majd fizetni, mint amennyibe az ténylegesen kerül, és a számlát azoknak kell állniuk, akik valóban használják is azt. Igazságtalan ugyanis, ha a gázárakat azoknak az adójából tartja mesterségesen és irreálisan alacsonyan az állam, akik nem használnak sem gázt, sem távfűtést - ráadásul sok esetben ők maguk is támogatásra szorulnának ahelyett, hogy tehetősebb családokat támogatnak a közterhek befizetésével.

    Jelenleg a lakossági gáz támogatás nélküli ára köbméterenként 101 forint áfával együtt, de ebből - fogyasztástól függően - átlagosan 62 forintot fizet ki a fogyasztó, mert a többit jórészt az adófizetők pénzéből pótolja ki a költségvetés. Ez azt jelenti, hogy a lakossági fogyasztók átlagosan a 60-65 százalékát fizetik ki az elfogyasztott gáz tényleges árának - függetlenül attól, hogy azzal a szoba-konyhás lakást fűtik, vagy a luxusvilla medencéjét.

    Az új, januártól érvényes rendszerben a legalacsonyabb jövedelműek, akik a legtöbb támogatást fogják kapni, továbbra is csak a tényleges költségek 60 százalékát fogják viselni; sőt még azok a támogatott családok is csak a valós ár 82 százalékát fizetik meg, amelyek a legkisebb támogatást fogják kapni.

    Ez azt jelenti, hogy a leginkább rászorulók terhei nemhogy nőnének, de még csökkennek is - akár 11 százalékkal. A példa kedvéért: ez a helyzet annál a nagycsaládnál, ahol a fogyasztás egy évben 3000 köbméter, az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem pedig nem haladja meg a havi nettó 53 660 forintot.

    Az a kétfős kisnyugdíjas háztartás, ahol az össznyugdíj 97 500 forint, a fogyasztás pedig évi 1 663 köbméter, január 1-jétől havonta 5560 forint támogatást kap, s ennek köszönhetően 2 százalékkal kevesebbet fizet majd, mint idén decemberben. De a támogatásnak köszönhetően nem emelkedik majd a számla végösszege annál az ötfős háztartásnál sem, ahol minimálbért keresnek a szülők, és fogyasztásuk 4030 köbméter- még akkor sem, ha most igénybe veszik az év végéig még járó szociális kedvezményt.

    Lesznek viszont olyan háztartások, amelyek eddig és ezután is kapnak támogatást, de esetleg a jelenleginél kevesebbet. Számukra is nőhet a gázszámla összege, de csak viszonylag kis mértékben.

    Mindössze 4 százalékos lesz az emelkedés például annál a három fős háztartásnál, ahol a szülők havi nettó jövedelme összesen 160 ezer forint, és az éves fogyasztásuk 2145 köbméter. Ők ugyanis januártól 5868 forint támogatást kapnak havonta.

    Az a négyfős család, ahol összesen 230 ezer forint a nettó kereset, a fogyasztásuk pedig átlagos (azaz 1663 köbméter egy évben), január 1-jétől havi 4550 forint támogatást kap, s így 9 százalékkal magasabb összeg szerepel majd a számlán.

    Lesznek viszont olyan háztartások, amelyek jövőre az eddigieknél jóval nagyobb gáz- és távhőszámlát fognak kapni. Ennek oka egyrészt az, hogy míg december végéig alanyi jogon jár a támogatás, azaz mind a 3,8 millió háztartás részesül belőle; addig január 1-jétől körülbelül 2 millió háztartás lesz jogosult. Azaz lesznek olyanok, akik eddig támogatott áron használták az energiákat, január 1-jétől viszont jövedelmi helyzetük miatt a piaci árat kell fizetniük. Ezekben a háztartásokban a gázszámla összege még az igazán tehetős háztartásokban sem emelkedhet 62 százaléknál nagyobb mértékben.

    Fontos azonban, hogy míg korábban választani kellett a gázár- és távhőtámogatás közül, addig 2007. január 1-jétől ugyanazon lakásra lehet mindkettőt is igényelni. Ha valaki így jár el, akkor ugyanazon igénylőlapból kettőt kell kitöltenie (egyet a gázár-, és egyet a távhőtámogatás igénylésére).

    A 2007. évi költségvetésben egyébként 112 milliárd forint áll rendelkezésre a gázár- és távhőtámogatásra összesen. Ez az összeg a tényleges kifizetést jelenti, azaz figyelembe veszi azt, hogy a 2006. novemberre és decemberre jóváírt összegeket, és az éves leolvasásból adódó korrekciókat 2007-ben kell kifizetni, valamint hogy a 2007. év végi összegeket majd csak 2008-ban kell rendezni.

Érdemes megjegyezni továbbá, hogy azok, akik nem lesznek jogosultak a támogatásra, két további lehetőség közül is választhatnak: kérhetnek adósságkezelési szolgáltatást vagy lakásfenntartási támogatást is. Utóbbinak három szintje is van. Egyrészt a normatív lakásfenntartási támogatás, amely minden önkormányzatnál igényelhető, és a 90 százalékát a központi költségvetés állja. Másrészt lehet kérni az adósságkezelés mellett ahhoz kapcsolódó lakásfenntartási támogatást. Harmadrészt rendelkezésre áll a méltányossági támogatás, amit az önkormányzat adhat saját döntése alapján. Összességében elmondható, hogy családonként átlagosan havi 5-6000 forintos segítséget nyújthat ez a forma.

    Végül, de nem utolsósorban: a távhő díjáról nem a kormány, hanem a helyi önkormányzatok döntenek, és ezt a döntést a kabinetnek nem áll módjában befolyásolni. Az eddig nyilvánosságra került elképzelésekből nyilvánvaló, hogy az egyes önkormányzatok más és más mértékben kívánják emelni a szolgáltatás díját. Éppen ezért félrevezető, szakmailag nem kellően megalapozott olyan kalkulátort működtetni, ami ezt nem veszi figyelembe.

Kiadó: Kormányszóvivői Iroda