A gáz- és távhőtámogatásra az idei költségvetésben 100 milliárd forintot különítettek el erre a célra. A szaktárca kalkulációja szerint a támogatásra jogosult háztartások 42 százaléka – azonos fogyasztás mellett - egy fillérrel sem fog többet költeni fűtésre idén, mint tavaly decemberben.
Minél előbb nyújtja be valaki a gáz- és távhőtámogatásra vonatkozó kérelmét, annál nagyobb mértékben csökkentheti a mostani szezonra számolt fűtési költségét. Az is biztos ugyanakkor, hogy január elsejei visszamenőleges hatállyal csak akkor kaphat támogatást bárki is, ha legkésőbb március 31-ig beérkezik erre szóló igénye. A határidőt követően ugyanis már csak a benyújtás utáni hónap elejétől jár a kompenzáció, s nincs visszamenő hatály.
Magyarországon a 3,8 millió háztartásból 3 millióban van gáz- és/vagy távfűtés, amelyek közül – a szaktárca előzetes kalkulációja szerint – nagyjából 2 millió háztartás lehet jogosult támogatásra.
Támogatásra csak az tarthat igényt, aki lakhelyén vagy tartózkodási helyén él, személyre szólóan vele kötötték meg a szolgáltatási szerződést. Ezért például, ha egy jól kereső – támogatásra nem jogosult – személy tulajdonában lévő (nevére iratott) lakásban a kisnyugdíjas szülei élnek, csak akkor kaphatnak kompenzációt, ha utóbbiak „nevére íratják a gázórát”. Lakás kiadásánál – például diákok, egyetemisták részére – a tulajdonos mérlegelésén múlik, hogy vállalja-e a nevére szóló gázóra átíratását valamelyik bejelentett (!) bérlő nevére, mert a támogatás csak így járna. Ezt persze nemcsak az hiúsíthatja meg, hogy a bérbeadó esetleg tart a bérlők gyors cserélődésétől, hanem az is, hogy a tulajdonosok jó része „feketén” adja ki lakását: ne kelljen adóznia az ebből származó bevétele után. A kompenzáció igénylésével viszont egy csapásra leleplezhetik a bérlők a tulajt az APEH előtt.
Fontos tudni, hogy a mostani jogosultsági időszakon belül, ami 2007. január 1-től 2007. december 31-ig tart, bármikor beadható a támogatási igény, a megítélt kompenzáció nagysága viszont nem módosítható már ebben az évben, bármi is történik, például gyermek születik, valaki elveszíti az állását, netán csökken a nettó jövedelme.
A támogatás alapjául szolgáló, az igénylést megelőző három hónap nettó jövedelmébe viszont nem számítanak bele bizonyos egyszeri juttatások, így például a 13. havi nyugdíj összege sem. Hasonló egyszeri jövedelemnek számít a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás. Ugyanebbe a körbe tartozik – a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével – a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás, továbbá a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás. Ezek miatt tehát senkinek sem érdemes 3 hónapot várnia az igénylés beadásával.