Gazdaság

Magyarországon az államháztartási hiány a 2016-os 1,6 százalékról 2018-ban 2,4 százalékra nőtt, és az előrejelzések szerint a következő két évben valamivel 2 százalék alatt marad - derült ki az Európai Unió 2019-re vonatkozó gazdasági és szociális prioritásait összegző, szerdán közzétett európai szemeszter őszi csomagjából.

Az uniós bizottság arra emlékeztetett, hogy az uniós tanács júniusban a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától való jelentős eltérés korrekcióját célzó eljárás keretében azt az ajánlást fogalmazta meg Magyarország számára, hogy 2018-ban a GDP 1 százalékának megfelelő mértékű éves strukturális kiigazítást hajtson végre.

A világgazdasági növekedés lassulását jelzi az elkövetkező két évben a párizsi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerdán kiadott prognózisában.

A növekedés legfőbb motorját a lakossági fogyasztást rövid távon makrogazdasági intézkedések és a foglalkoztatás javulása támogatja az OECD szerint. A makrogazdasági politika azonban hosszabb távon a szigorítás felé fordul, emellett a kereskedelmi ellentétek elmélyüléséből származó feszültségek, a nehezebbé váló hitelfelvételi kondíciók, valamint az olajárak emelkedésével együtt egyre erősödő ellenszelet keltenek a növekedéssel szemben.

Az OECD elemzésében kiemeli a kereskedelmi ellentétek elmélyülésének már érzékelhető hatását a világkereskedelmi forgalomra, ami a tavalyi 5,2 százalék után az idén 3,9 százalékkal, jövőre és 2020-ban pedig 3,7 százalékkal növekszik majd.

Külföldi befektetők 68 milliárd eurót vontak ki olasz állampapírokból a jelenlegi koalíciós kormány májusi megalakulása óta. A Financial Times című lap az olasz központi bank adataira hivatkozva azt közölte, hogy októberben 1,5 milliárd euró, augusztusban jóval nagyobb összegű, 17,4 milliárd euró tőkekivonásra került sor.

A befektetőket aggasztja a Róma és Brüsszel közötti, a jövő évi olasz költségvetéssel kapcsolatos feszültség, és általában az olasz belpolitikai bizonytalanság.

Az Európai Bizottság szerdán a többi euróövezeti ország büdzsétervével együtt értékeli a jövő évi olasz költségvetési tervezetet.

- Vlagyimir Putyin orosz elnök és Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn egy isztambuli ceremónia keretében avatta fel a Török Áramlat földgázvezeték utolsó fekete-tengeri szakaszát.

Az orosz és a török államfő videón keresztül kapcsolódott ahhoz a külső helyszínhez a Fekete-tenger török partjainál, ahol a Pioneering Spirit nevű hajó a vezeték utolsó métereit is a vízbe eresztette.

Erdogan a kongresszusi központban tartott rendezvényen bejelentette: a vezeték a 2019-es teszteket követően áll majd készen az üzembe helyezésre. Egyúttal hangsúlyozta: tiszteletben kell tartani, hogy az egyes országok adottságaikhoz mérten mely államokból fedezik földgázszükségleteiket.

Tatán, a Kőkúti Általános iskolában kezdődött pénteken a "Mézes reggeli", a gyermekek mézfogyasztását ösztönző európai kezdeményezés magyar része, melyben 911 oktatási intézményben 153 ezer gyermekkel kóstoltatták meg reggelire a mézet.

Az UHT-tejeknél jövő év január elsejétől bevezetésre kerülő ötszázalékos áfa tartalom miatt az import tejnek lényegében ki kellene szorulnia a magyar piacról - hangsúlyozta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára csütörtökön, Gárdonyban.

Feldman Zsolt a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács VIII. Tejágazati konferenciáján Perspektívák a hazai tejágazatban címmel tartott előadásában rámutatott, hogy a friss tej esetében a 2018. január 1-től bevezetett ötszázalékos áfa óriási áttörést hozott a hazai tejágazatnak. Mint mondta, az intézkedés hatására csökkent az importtej, nőtt a hazai tej aránya, s ugyanez várható a tartós tejek esetében is.

A hatéves bérmegállapodásban 2019-re már nincs meghatározott érték a minimálbérre, ezért megkezdték erről az egyeztetéseket - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az M1 aktuális csatornának kedden, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának ülése után. A tárcavezető közölte: az álláspontok egyelőre távol állnak egymástól, a munkaadói oldal 5 százalékos minimálbér-emelést javasolt, a munkavállalói oldal 13-15 százalékost.

Varga Mihály úgy fogalmazott: át kell tekinteni a különböző szempontokat, de bízik abban, hogy a két évvel ezelőttihez hasonlóan most is adott a jó megállapodás lehetősége.

A munkaadói és a munkavállalói oldalnak kell megállapodnia arról, hogy jövőre mit "bírnak el" a munkaadók és a munkavállalók mit tartanak szükségesnek ahhoz, hogy a keresetek megőrizzék értéküket, a kormány ugyanakkor nem külső szereplőként vesz részt az egyeztetéseken, hanem információkkal, adatokkal segíti a tárgyalásokat - jelezte.

- Az építőipar az év egészét tekintve 22 százalékkal bővülhet, jövőre pedig a jelenlegi kilátások alapján további 15 százalékos növekedést érhet el - kommentálták piaci elemzők az építőipar szeptemberi teljesítményéről hétfőn megjelent KSH-jelentést.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfői közlése szerint szeptemberben az építőipari termelés 25,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, az előző havi 25,7 százalékos felülvizsgált adattal szinte megegyezően.

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke az MTI-nek elmondta, hogy az építőipar szeptemberben érte el eddigi legmagasabb (375,3 milliárd forint) teljesítési értékét az idén, miközben az ágazat továbbra is hónapról-hónapra folyó áron számolva egyre többet teljesít. Emiatt a szakszövetség felfelé módosította idei prognózisát, így a korábban várt 18 százalékos termelés növekedés helyett már az építőipar 20-22 százalékos növekedésével számolnak, ami értékét tekintve meghaladhatja a 3000 milliárd forintot.

Az ÉVOSZ úgy véli, hogy az építőipar lendülete 2020-ig fenn marad, ezért még 2019-ben is kétszámjegyű termelési növekedésre számítanak.

Péntektől várja a látogatókat a 20 éves Budapesti Adventi és Karácsonyi Vásár a Vörösmarty téren egészen január elsejéig hagyományos Kárpát-medencei gasztronómiai kínálattal, ünnepi kulturális programokkal és minőségi iparművészeti kézműves termékekkel.

Budapest az elmúlt években elképesztő fejlődésen és változáson ment keresztül, igaz ez a tereire, az új programjaira vagy a turisztikai trendjeire egyaránt - emelte ki Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes a vásár pénteki megnyitóján.

Felidézte, hogy a Vörösmarty téri ünnepi forgatagot évek óta Európa legjobb karácsonyi vásárai között tartják számon, amely köszönhető a különleges adottságú térnek, a színvonalas programoknak és portékáknak, valamint a gasztronómiai ínyencségeknek.

Októberben a fogyasztói árak átlagosan 3,8 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál az előző havi 3,6 százalékos emelkedést követően. Szeptemberhez viszonyítva átlagosan 0,5 százalékkal nőttek az árak - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön.

A szezonálisan kiigazított maginfláció az előző hónaphoz hasonlóan ismét 0,2 százalékponttal emelkedett 2,6 százalékra.Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az adatok ismertetésekor elmondta: az elmúlt egy évben a járműüzemanyagok és a dohányáruk ára nőtt jelentősen. A dohánytermékek jövedéki adójának emelése megjelent az októberi adatokban is - tette hozzá.

- A Mol Nyrt. bruttó 6 és bruttó 5 forinttal csökkenti a 95-ös benzin és a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát pénteken - értesült piaci forrásokból szerdán az MTI.

A mérsékléssel a benzin átlagára literenként 380 forint, a gázolajé pedig 424 forint lesz.

- A magyar bor európai szintű, kiváló minőségű termék, és a kormány szeretné, ha a magyar borászati vállalkozások még jobban fel tudnák venni a versenyt nyugat-európai társaikkal - mondta az Agrárminisztérium (AM) vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára Kaposváron szerdán.

Viski József a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Somogy Megyei Önkormányzat által szervezett szőlő- és bortermelők szakmaközi szimpóziumán rámutatott, hogy az államtitkárság a vidékfejlesztési program részeként az elmúlt években 40 milliárd forintot szánt borászati támogatásra, a keretösszegből mintegy 34 milliárd forintot kötöttek le, jövő januártól pedig újabb 50 milliárddal segítik a borászati, élelmiszeripari vállalkozásokat.

Meghaladta a kilenc tonnát hektáronként a kukorica idei termésátlaga Tolna megyében, ahol több mint tízezer hektárral csökkent az utóbbi évben a növény vetésterülete.

Vendégh Edit a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Tolna megyei elnöke közölte: a 64 159 hektáros megyei vetésterületből 63 500 hektáron takarították be a termést, amely termőhelytől függően 5 és 14 tonna, átlagosan 9,3 tonna hektáronként. Ez a legmagasabb eredménynek számít országosan - tette hozzá.

Mint mondta, júniusban úgy tűnt, hogy idén rekordtermés lehet kukoricából, de az augusztusi kánikula és csapadékhiány rontott az állományon; a szárazság miatt korábban, szeptember elején kezdődött és október végén fejeződik be a betakarítás.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. idén legalább 4,2 százalékos növekedésre számít, jövőre pedig csak 3,2 százalék körülire, miközben a legtöbb előrejelző idén még 4-4,5 százalékot prognosztizál, jövőre pedig - a kormány kivételével - már csak 3-3,5 százalékos bővülésre számítanak - közölte a GKI .

A gazdaságkutató elemzése szerint az EU-transzferekkel finanszírozott beruházások és a választások által is gerjesztett lakossági fogyasztás növekedése lassulni fog, az európai konjunktúra bizonytalan, az EU-kapcsolatok feszültek, és egyelőre a költségvetési és monetáris politika is laza

Az osztrák OMV olajipari vállalat csak 2019-ben dönt arról, hogy elkezdi-e a fekete-tengeri földgáz kitermelését - jelentette ki Rainer Seele, az osztrák vállalat vezérigazgatója, aki egyben kifogásolta a román állam feltételeit.

- Az elmúlt öt évben kevesebb mint felére, 73 milliárdról 33 milliárd forintra csökkent a lakossági fogyasztók közműtartozásainak összege. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) közlemény szerint a lakossági villamosenergia-hátralékok 45, a földgáz-szolgáltatási hátralékok 75, míg a távhő-szolgáltatási hátralékok 35 százalékkal csökkentek a rezsicsökkentés bevezetése óta.

Jövőre 12 millió forintra nőhet a kisvállalkozások áfamentessége, csökkenhet a bankadó, még több nyugdíjast és kutatót foglalkoztathatnak a cégek, illetve hozzájárulnak a közterhekhez azok a cégóriások, akik eddig ezt nem tették - közölte a Pénzügyminisztérium (PM) pénteken.

A tárca közleményében kiemelte: 2019. legnagyobb nyertesei a kisvállalkozók lehetnek, ha az Országgyűlés elfogadja a pénteken benyújtott javaslatot. Jövőre 8 millió forintról 12 millió forintra nő a legkisebb vállalkozások áfamentessége. Az érintettek összesen mintegy 10 milliárd forintot spórolnak, és sokkal egyszerűbbé válik az adózásuk. Nem kell áfát felszámítaniuk, fizetniük és áfabevallást sem kell benyújtaniuk.

A törvényjavaslat még kedvezőbbé teszi a nyugdíjasok foglalkoztatását, mert jövedelmük után a munkáltatónak szakképzési hozzájárulást sem kell fizetnie. Így az öregségi nyugdíj mellett dolgozók adóterhe csak a 15 százalékos személyi-jövedelemadó.

Az adócsökkentések a hitelintézeteket is érintik. Az EBRD-megállapodás értelmében a bankadó felső kulcsa 0,21 százalékról 0,2 százalékra csökken.

Megkezdődött az 12. Ázsia-Európa találkozó Brüsszelben, amelynek középpontjában a két térség közötti kereskedelem és a beruházás fellendítése mellett a fenntartható fejlődés, az éghajlatváltozás okozta kihívások témaköre, valamint az illegális migráció, a terrorizmus, és a kiberfenyegetettség jelentette biztonsági kockázatok kezelése szerepel.

Az 51 európai és ázsiai ország állam-, illetve kormányfője részvételével zajló találkozón a vezetők áttekintik az Ázsia és Európa stratégiai összekapcsolásának új lehetőségeit, amelyek fenntartható, átfogó, szabályokon alapuló módon ösztönzik a beruházásokat és a kereskedelmet.

Az Ázsia-Európa Gazdasági Fórum megbeszélésének középpontjában a monetáris és a lakhatási politika, a globális éghajlatváltozás, a nemzetközi kereskedelem fog állni.

Az ASEM Üzleti Fórum keretében egy asztalhoz ülnek majd az ázsiai és európai üzleti élet vezető képviselői, hogy megvitassák, miként lehetne erősíteni a két kontinens közötti üzleti és beruházási kapcsolatokat.

Jelentős, a becslések szerint több milliárd eurónyi gazdasági kárt okoznak világszerte a Közép-Európában, így Magyarországon is megtelepedett észak-afrikai eredetű zöld vándorpoloskák és az ázsiai márványos poloskák - mondta Aponyi Lajos, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara főtitkára.

- A járműipar szereplőinek összefogását kezdeményezte Palkovics László innovációs és technológiai miniszter szerdán az Automotive nemzetközi autóipari és beszállító szakkiállításon, hogy koalíciót alkotva tekintsék át a járművek károsanyag-kibocsátására vonatkozó új európai szabályozás hatását a magyar autóiparra, és tegyenek javaslatot a célértékek megvalósíthatóságára.

A miniszter a témában tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy október elején a környezetvédelmi tanács luxembourgi ülésén 2030-ig a járművek károsanyag-kibocsátásának a 2021-es szinthez képest való 35 százalékos csökkentéséről született döntés, ez alól mentességet kaptak a kis volumenű, úgynevezett niche gyártók, Magyarországon ilyen a Suzuki. Döntöttek arról is, hogy a célokat félidőben, 2023-ban felülvizsgálják.