Megkezdődött a nemzetközi hungarológiai kongresszus      

Az elkövetkező öt napban 34 szimpóziumon és 11 szekcióban mutatják be eredményeiket a résztvevők a magyar nyelvészet, irodalom, történelem, néprajz, filozófia, képzőművészet, zene és film témakörben, s eszmét cserélnek a hungarológiai kutatások külföldi lehetőségeiről is. A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság és Debreceni Egyetem közös rendezésében szombatig tart a kongresszus Kultúra, nemzet, identitás címmel. Az öt évenként tartott tanácskozás célja, hogy összefogják a magyar kultúrát kutató hazai és külföldi műhelyeket. Az idei konferenciára 28 országából érkeztek résztvevők.

A rendszerváltás olyan alapvető változás volt, hogy megköveteli önképünk újrafogalmazását - jelentette ki Sólyom László köztársasági elnök kedden Debrecenben a VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus nyitó plenáris ülésén. Az államfő a hungarológiáról, a magyarság tudományáról elmondta, hogy az jelentősen hozzájárul a nemzeti identitás megfogalmazásához. Megítélése szerint az alkotmányban is rögzíteni kell a magyarságot, mint kultúrnemzetet, s a külpolitika sem hagyhatja figyelmen kívül a magyar nemzet egységét.

Sólyom László szerint a hungarológiát a nyitottság jellemzi: alapvető kérdésekben azok is hozzászólhatnak, akiknek ez nem sorskérdés, csupán tudományos teljesítmény. A köztársasági elnök annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus „az utókor szemében napjaink lenyomata lesz". Szavai szerint a magyarságtudomány sorskérdéseket vet fel, nemzetközi tudományos szervezetei vannak, s a hungarológia „kifelé” is hat, vagyis bemutatja tágabb kultúránkat külföldön. Az államfő ezért kifogásolta, hogy a mostani kongresszusnak mindössze egy külföldi előadója van.

Sólyom László a hungarológia feladatait tekintve alapkérdésnek nevezte, mi az a kép, amit terjeszteni kell, amit meg kell mutatni a világnak. Az államfő beszélt arról is, hogy ő maga a határon túli magyar területeken tárgyalásai során a magyarokkal kapcsolatos ügyekben a kultúrnemzetet fogja képviselni. A magyarság szempontjából meghatározónak nevezte, hogy az anyanemzet és a külföldön élő nemzetrészek milyen közös cselekvésre tudnak jutni. Szavai szerint neki, mint elnöknek a hungarológia szövetségese, de egyben támasznak is tekinti.

Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke az MTA fontos feladatának nevezte a magyar nyelv és kultúra terjesztését, a magyar tudományosság összefogását, támogatását. Emlékeztetett rá, hogy az MTA 1990-ben létrehozta a külső tagság intézményét, s ma már 1116 határon túli tagja, köztük 55 akadémikus van a köztestületnek. Közölte, hogy 2007. január 1-jén megkezdi működését az MTA 6. területi bizottsága Kolozsváron.

Hiller István oktatási és kulturális miniszter, illetve Manherz Károly oktatási szakállamtitkár nevében Hargitai Gábor minisztériumi főosztályvezető köszöntötte a résztvevőket, kijelentve: „szeretettel fordulunk mindenki felé, aki tudományos tevékenységének a magyarságot választja”.

A magyarságkutatás központj,a a Debreceni Egyetem nevében Nagy János rektor köszöntötte a kongresszust, utalva arra, hogy a tanácskozás a magyar vonatkozású bölcsészettudományi kutatások legnagyobb hazai és nemzetközi fóruma, amelynek jelentősége túlmutat a tudományokon. Görömbei András akadémikus, a kongresszus elnöke a megnyitót megelőző sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az Európai Uniótól és a globalizációtól „a magyarság is új kihívásokat kapott". A professzor szerint ezért fontos „elmélyíteni a nemzeti önismeretet és megerősíteni a nemzet tudatát".