Megszületett a döntés, felszállt a fehér füst, elillant végre a bizonytalanság: Németországban a kormorán lett az év madara. Meglepett a hír, nem tudtam, hogy meg szokás választani az év madarát. Gondolom, nem vagyok egyedül ezzel: az Év Arcáról, az Év Hangjáról már hallottunk, meg még sok más kategóriában is divat győzteseket választani, ám az év madaráról idáig azt sem tudtuk, hogy eszik-e, avagy isszák.
Ráadásul a kormorán, más néven kárókatona, látszólag semmivel sem szolgált rá erre a címre. Teljesen közönséges, fekete színű jószág, a súlya madárviszonylatban átlagosnak mondható, a kifejlett példányai a három kilogrammot is elérhetik. Valaha védett volt, de ma már nem az, sőt, módfelett túlszaporodott. Németországban 24 ezer pár fészkel, közülük mintegy 15 ezerre van úgynevezett gyérítési engedély.
Talán most sem tudnánk, hogy mi fán terem az év madara, ha a döntés nyomán nem tör ki a botrány. Elsősorban a halászok köreiben verte ki a biztosítékot a kormorán diadala, de a zöldek sem tapsikoltak örömükben. A kormorán ugyanis – ne szépítsük a dolgot – jelentős mértékben pusztítja a tavak halállományát, rengeteg bosszúságot és nem utolsósorban, anyagi kárt okozva ezzel a halászoknak és a horgászoknak. Ha nálunk történt volna mindez, már menne a vita a médiában, talán még a parlamentben is elszabadulnának az indulatok. Hogy vajon mivel érdemelte ki a kormorán, ezt a rangos elismerést? Volt-e akárcsak egy olyan tulajdonsága, amellyel megérdemelten előzte meg a sasokat, a verebeket, vagy, teszem azt, a fecskéket és gólyákat? Lehet, hogy valamilyen titkos alkut kell sejteni a háttérben? Magyarországon egyesek politikát látnának bele a döntésbe, míg mások biztos helyről azt is tudni vélnék, hogy ki mennyit kaszált az ügyleten.
Az elkövetkező egy esztendőben tehát a kormorán lesz az év madara Németországban. Hogy ez mit jelent a számára, ma még nem lehet tudni. Nagyobb védettséget, fokozott odafigyelést - még az sem kizárt, hogy az ott is szűkebbre szabott központi büdzséből több jut neki, mint más madaraknak. Tiszavirág életű lesz a kormorán királysága, arra már most mérget lehet venni. Egy év múltán új madarat választanak helyette - remélhetőleg olyat, amely kevésbé osztja meg a németeket, mint most a kormorán.
Már most szólok: nem lesz könnyű a királyságot követő esztendő az év madarának. Eltűnik a reflektorfényből, nem keresik a hírlapírók és a televíziós társaságok. Ha véget ér a celeb-lét, ugyanolyan hétköznapi gondok nyomasztják majd, mint a többi madarat. Három-négy év múlva pedig már a kutya sem fog emlékezni rá. Mindezt nem ünneprontásból írtam. Tiszta szívemből drukkolok a kormoránnak: élvezze a sikert, sütkérezzen a népszerűségben, amíg teheti.
Föld.S Péter